A palántanevelés időzítése, a vetés mélysége és a megfelelő föld kiválasztása is meghatározza, hogy mennyi termést hozhat majd a paradicsomunk, írja az Agrofórum.
A vetés ideje meghatározó
A szakértői cikk eszerint a hazai éghajlati viszonyok között a paradicsom palántanevelésének optimális ideje február vége és március közepe közé esik. A túl korai vetés gyakori hibája a megnyúlás, vagyis hogy fényhiány hatására a palánták gyengék, vékony szárúak lesznek.
Az sem jó, ha túl későn vetünk, mert ilyenkor a növények termésképzése elhúzódik, és ősszel már nem biztos, hogy minden bogyó be is érik.
Hozzáteszik: a cél az, hogy májusra edzett, fejlett palántáink legyenek.
Talaj, hőmérséklet és öntözés
Kitérnek arra is, hogy a magok csírázásához 20-22 °C az ideális talaj- és környezeti hőmérséklet. Megfelelő körülmények között a kelés 5-10 napon belül megindul. A világos ablakpárkány kiváló hely, de borús időszakban vagy északi fekvésnél kiegészítő növénymegvilágítás indokolt lehet.
A paradicsom apró magja nem igényel mély vetést: elegendő 0,5-1 cm földréteggel takarni. A túl mélyre vetett mag nehezen tör a felszínre, míg a felszínen hagyott könnyen kiszárad, írja az Agrofórum.
És ami még fontos: a túlöntözés gyökérfulladást és gombás betegségeket okozhat, ezért arra ügyeljünk, hogy a talaj legyen mindig enyhén nedves, de soha ne álljon a vízben.
Mi történik a kelés után?
Amint megjelennek az első lomblevelek, a palánták fényigénye tovább nő. Ekkor fokozatosan csökkenthető a páratartalom, és megkezdhető az edzés. Néhány héten belül, amikor a gyökerek már kitöltik a csíráztató edényt, a növényeket tápanyagban gazdagabb közegbe kell átültetni.
Hogy mik a paradicsom legrosszabb szomszédai, arról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
