Nógrád vármegye Magyarország egyik legváltozatosabb vidéke, ahol a világörökségi helyszínek, középkori várak és különleges természeti képződmények találkoznak.
A térség gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, amelynek központjában a palóc kultúra és a végvárak állnak. A vármegye domborzatát a Cserhát és a Börzsöny lankái, valamint egyedülálló geológiai értékek határozzák meg. Ezek a természeti kincsek mind hozzájárulnak Nógrád vármegye változatos ökológiai értékeihez és gazdag természeti örökségéhez, és kiváló helyszínt biztosít azoknak a természetjáróknak, túrázóknak és minden olyan embernek, akik szeretnének közelebb kerülni a természethez.
Nógrád vármegye természeti kincsei különleges tájakat és gazdag élővilágot kínálnak, amelyek ideálisak a túrázók, természetkedvelők és a pihenni vágyók számára. A védett területek, hegyek, erdők, patakok és források mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidék egyedi élményeket nyújtson a látogatóknak.
Ezek a helyek izgalmas történeteket és különleges hangulatot kínálnak azoknak, akik szeretnek letérni a megszokott útvonalakról. Összegyűjtöttünk néhány olyan látnivalót, amely jól mutatja, mennyi felfedeznivaló vár még a kíváncsi utazókra Nógrád vármegyében.
Salgó vára és Kis-Salgó, ahol a csillagok karnyújtásnyira vannak
Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó.
A Medves-fennsík egy magas, kiemelkedő sziklaszirtjét koronázza a büszke Salgó vára. A messziről látszó meredek vulkáni kúpra épült vár romjait könnyű kirándulással látogathatjuk meg. Salgó vára a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsán magasodik Salgótarján (Salgóbánya) közelében. A 13. században épült erődítmény nemcsak történelmi rom, hanem az ország egyik legszebb körpanorámáját nyújtó kilátópontja is, ahonnan tiszta időben akár a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.
A Kis-Salgó (más néven Boszorkány-kő) egy 571 méter magas, látványos bazalttaréj Salgóbánya közvetlen közelében, Salgó várától délre. A helyszín a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik legfontosabb földtani látványossága.
A sziklafalon egy 10 állomásos geológiai tanösvény vezet végig, amely bemutatja a terület vulkáni múltját, a „kukoricacsövesedő” bazaltot és a különleges szélmarta sziklákat. A gerincről és a sziklaszirtről lenyűgöző kilátás nyílik Salgó várára, a Karancsra, a Medves-fennsíkra, tiszta időben pedig akár a Magas-Tátra csúcsai is láthatóak.
Boszorkány-kő legendája
A népi emlékezet szerint a hely egykor boszorkányok találkozóhelye volt, akik tiszta éjszakákon itt táncoltak, és ide sodorták azokat a lányokat, akiknek „rossz hírük” volt a faluban.
A legenda szerint innen lökték a mélybe vagy itt égették el hajdan a boszorkánysággal megvádolt asszonyokat és lányokat. A kőképződmény és szilagerinc az egyik oldalán eléri a 15-20 méteres magasságot is.
Kazári riolittufa, holdbéli táj a Palócföldön
A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált felszín. A színes népviseletéről és gazdag folklórjáról híres kis Nógrád megyei falutól, Kazártól nem messze Magyarországon egyedülálló geológiai ritkaság, egy lepusztult riolittufa található. A különleges megjelenésű, fehér, tarajos hullámoknak kinéző kőzet vulkáni működés eredményeként keletkezett 20 millió évvel ezelőtt. A puha tufafelszínt a víz eróziós munkája alakította jelenlegi formájára.
Mintegy 20 millió éve, a miocén vulkánosság során, került a felszínre. Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha riolittufa felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély árkokat szabdalt.
Harasztpusztai templom, a középkor lenyomata Herencsényben
A haraszti pusztai templom (vagy harasztipusztai templomrom) egy lenyűgöző középkori műemlék a Cserhát lankái között, Nógrád vármegyében, Herencsény külterületén, egy olyan helyen, ahol a természet és a múlt találkozik.
A 14. században épült gótikus stílusban, bár egyes elméletek korábbi, 11. századi eredetet is feltételeznek. Utolsó vallási funkcióját a Prónay család házi kápolnájaként töltötte be, majd az 1850-es években a Tihanyi család magtárként hasznosította, ezért hívják a köznyelvben Magtártemplomnak is. Ma romos állapotban van, tetőzete megmaradt, de belseje teljesen üres, ajtó nélkül látogatható. Gyakran emlegetik „török templomként” is a helyiek.
A Harasztpusztai templomról itt írtunk bővebben
Kishartyán kőlyuk, hazánk látványos természeti csodája
Kishartyán közelében, egy hazánkban szokatlan, igen látványos természeti csoda található, egy 300 méter hosszú, mintegy 30-40 méter magas, óriási, csaknem függőleges, sárgás színű homokkőfal. A faluból könnyen megközelíthető Kőlyuk-oldal különlegességét fokozza, hogy a magasan a sziklafalba vájt, egykor menedékként szolgáló üregekhez, remetelakásokhoz, egy félelmetesnek tűnő, roppant meredek lépcsősoron tudunk felmászni.
Paris-patak völgye, a nógrádi Grand Canyon
Paris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.
Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják. Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris patak, egyébként a látogató csupán a kiszáradt medret láthatja.
A Paris-patak völgyéről itt írtunk részletesen
Kéz-kilátó, „Isten tenyere”, ahol a kirándulókat a tenyerén hordozza a természet
A Cserhátban található Kéz kilátó nem egy tipikus magyar kilátó, hiszen nem egy magasodó toronyról, hanem egy kilátópontról van szó. Hollókő és Felsőtold határán, a Cserhát vonulatai között található az “Isten tenyere”, azaz a Kéz Kilátó. Festői szépségű, vadregényes táj és amíg a szem ellát csodás panoráma fogadja az ide érkező turistákat.
Az „Isten tenyere” kilátóterasznak nevezett alkotást a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő SE felkérésére Csíkszentmihályi Benjámin tervezte és készítette el. A 2020 végén felállított, egyedi alkotás építőanyagát a Farkaskútvölgy területén található erdő holtfái adták. A látogatása izgalmas élményt jelent és nem csak a kilátó egyedisége miatt, hanem a páratlanul szép panoráma is nem mindennapi emléket ad a kirándulóknak.
Mátrakeresztesi vízesések, a Mátra csodahelye
A Nógrád megyei Mátrakeresztes, Pásztó legtávolabbi városrésze, a Csörgő- és a Kövicses-patak völgyeinek találkozásánál bújik meg az erdő mélyén. A Mátra ölelésében található az Alsó-, illetve a Felső-vízesés.
A Vidróczkiról, a híres betyárról elnevezett barlang közelében található mátrakeresztesi Alsó-vízesés alapvetően gyér vízhozamú, csapadékos időben, vagy a hóolvadást követően azonban megduzzadhat. Ugyanez igaz a Felső-vízesésre, ami sötét sziklákon zúdul le, télen azonban rendre befagy. Ilyenkor a víz és a hideg levegő találkozásából jégcsapok alakulnak ki, melyek látványos jégvilággá varázsolják az egyébként is hangulatos völgyet.
A mátrakeresztesi vízesésekről bővebben itt írtunk
Jenői-tó, Diósjenő káprázatos tava
A község délkeleti részén terül el a Jenői-tó – vagy ahogy a helyiek nevezik Jenei-tó -, amelyet a falun átfolyó Jenői-patak táplál. A Diósjenőhöz közelebb eső felét hívják Jenői-tónak, a távolabbi részt pedig Tolmácsi-tónak.
Már egy 1299-ből származó forrás is említi a tavat. Mai arculatát 1917-ben nyerte el, amelynek érdekessége, hogy nagyjából a közepénél híd vezet át rajta, ezzel kettéválasztva a tavat.
A festői miliővel bíró 27 hektáros diósjenői tó igen népszerű a horgászok körében, hiszen számos halfajta (törpeharcsa, keszeg, ponty, csuka, süllő, szürkeharcsa és balin) él a vizében. A partján kialakított 104 horgászállás, az éjszakai horgászás és a téli lékhorgászati lehetőség sok horgászt vonz ehhez a vízhez. A Jenői-tó északi része kiépített, a Tolmácsi-tó körül viszont sokkal vadregényesebb a táj. Fürdésre nem alkalmas, de kirándulóként érdemes fölfedezni a gyönyörű, csöndes környezetben fekvő tópartot.
Morgó-gödör, a rejtett természeti csodája
A számtalan geológiai csodával megáldott Nógrád megye legérdekesebb látnivalói közé tartoznak, a Nemti község feletti homokkőformációk, főleg a sivatagi hegységekre emlékeztető, alig egy ember széles, 10-15 méter magas, erodált falak közé szorult Morgó-gödör.
A Morgó-gödör hazánk egyik legérdekesebb földtani látványossága, ahol szokatlan kőformációk adnak számot az észak-mátrai táj történetéről. A 400-500 méteren húzódó szurdok megismerése az év bármely szakában lenyűgöző élmény, de aki könnyen teljesíthető túrára vágyik, annak célszerű kora tavasszal vagy ősszel érkeznie a buja aljnövényzet miatt.
A Morgó-gödör nem kevesebb, mint 20 millió éves múltra tekint vissza. 15-20 méter magasra nyúló homokkőfalait a térség felett húzódó, egykori őstenger hordta össze. Ahogy teltek-múltak a földtörténeti korszakok, a puha, mállékony kőzet fokozatosan megadta magát a víz és a szél erejének.
Szakadás-árok, a Mátra legvadabb szurdoka
A Mátra északnyugati részén, Tar község közelében húzódik hazánk talán legkalandosabb, szabadon bejárható szurdoka, a Szakadás-árok. Hosszú, sokszor beszűkülő, magas falú szurdok, aminek az aljában egy patak csordogál. A sziklafalakat mindenhol, zöld moha díszíti, és erdei pajzsikák árulkodnak a nyirkos környezetről. Amikor pedig a téli fagyos levegő járja az árkot a sziklafalakról csepegő víz gyönyörű jégcsapokat formál. Bejárása nem egyszerű, inkább kalandos.
Sorozatunkban bemutattuk Komárom-Esztergom vármegye 10 alig ismert látnivalóját és Heves vármegye 10 gyönyörű látnivalóját,
Mint arról beszámoltunk, Legénd a holland betelepülők kedvenc magyar faluja, valamint arról is írtunk, hogy farkas barangolt Nógrádban, a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben.
