A Tisza-tó környéke az elmúlt években egyre többek számára vált a lelassulás, a természetközeli élmények és az autentikus vidéki hangulat egyik legvonzóbb célpontjává. A mesterségesen létrehozott tó mára gazdag élővilágával, nádasokkal szabdalt vízfelületével és madárvilágával különleges ökoszisztémává alakult, ami egyszerre kínál aktív kikapcsolódást és csendes feltöltődést.
Poroszló, a Tisza-tó egyik kapujaként ismert település. A falu nemcsak az Tisza-tavi Ökocentrum révén vált ismertté, hanem gazdag madárvilágáról is, amelynek egyik leglátványosabb képviselője a fehér gólya. A településen egymást érik a fészkek, a gólyák jelenléte pedig a mindennapok természetes részévé vált.
Ebben a közegben található a Kelepelő Porta is, ami egy több mint másfél évszázados parasztház újragondolt formája. A vendégház egyszerre őrzi a hagyományos építészeti jegyeket és kínál korszerű kényelmet, miközben szorosan kapcsolódik a környék élővilágához és kulturális örökségéhez. A hely különlegességét nemcsak a ház múltja, hanem az udvar végében fészkelő gólyapár mindennapi jelenléte adja.

A Kelepelő Porta 2025-ben nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A tulajdonosok, Pászti Amina és Hajba Imre a Covid idején érezték, hogy váltaniuk kell. A vidék abban az időszakban hirtelen „közel jött” az emberekhez, így kézenfekvő volt számukra, hogy eltávolodjanak a várostól. Mivel korábban is vendéglátással foglalkoztak Budapesten, így vidéken is a vendéglátást szerették volna folytatni.
Egy baráti család mutatta meg nekünk a Tisza-tavat, ahol előtte még nem jártunk. A természet szerelmesei vagyunk, és a Tisza-tó egyszerűen lenyűgözött minket. Bár mesterséges tóról beszélünk, a vízi élővilág már teljesen birtokba vette. A növények, a madarak, a kis szigetekkel szabdalt tükör-vízfelület és a természet háborítatlan csendje valósággal átöleli az embert, amikor a tavon csónakázik. Ennek az élménynek a hatására döntöttünk úgy, hogy itt keresünk egy vendégháznak való ingatlant
– meséli Amina.
A ház Poroszló egyik legrégebbi háza. A maga százhatvan évével túlélte az 19. századi nagy tűzvészt. Megépülése óta ugyanazon család tulajdonában állt. Látszott, hogy nagyon vigyáztak rá.




A választásuk annak ellenére esett erre a kis ékszerdobozra, hogy több „startrakész” ház is a látóterükbe került, amelyeknek a felújításával nem kellett volna bajlódni. De ennek az ősöreg, gémes-kutas vályogháznak lelke volt, ők pedig nagy rajongói a magyar néprajzi értékeknek. Megannyi történet rejtőzik egy ilyen ház falaiban! Némi átalakítást és felújítást igényelt, de mégis rá esett a választásuk. A kert végében koronaként virító hatalmas gólyafészek lett a végső, és legnyomósabb érv, hogy ne keresgéljenek tovább. Elhatározták, hogy hasonlóan gondos gazdái lesznek a háznak, mint az előző tulajdonosok.




A Kelepelő Portán a gólyák nem pusztán díszítőelemek vagy hangulati kiegészítők, hanem a hely szerves részei. A névválasztás is ebből a különleges együttélésből született, amely a vendégek számára is azonnal érzékelhető élményt ad.
A gólyafészek láttán nem nehéz rájönni, hogy miért a Kelepelő Porta nevet választottuk. A ház gólyái, Kelen és Lenke gondoskodnak a hangzavarról: a vendégeink harsány kelepelésre ébredhetnek reggelenként, és minden alkalommal, amikor az egyik gólya visszatér a fészekre, felhangzik a kereplőhöz hasonlatos hang
– említi Amina és Imre.
A madarak jelenléte nemcsak hangulatot ad, hanem valódi, közvetlen kapcsolatot is teremt a természettel.
Kivételes élmény az állatokat kedvelő vendégeinknek, hogy egész nap figyelhetik Kelenéket, akik bizony a kertbe is leszállnak gilisztázni, pockot fogni. Kitettünk nekik egy itató kádat is, amit a nyári melegben rendszeresen használnak. A tematika tehát adott volt. A vendégeinket például egy kis gólyás könyvtár, távcső és játékok is várják a házban.
A kapcsolat azonban messze túlmutat a látványon. A mindennapi megfigyelések és élmények révén a tulajdonosok fokozatosan mélyebb ismeretekre tettek szert, és egy szakmai közeghez is kapcsolódtak.
Kelen és Lenke révén a magyar „gólyás közösségbe” is bekapcsolódtunk, nagyon jó viszonyt ápolunk Márton „Vlad” Andrással, vagy Lehoczky Krisztiánnal, akik a gólyamentő szakma legjobbjai, de a Bükki Nemzeti Park őrei vagy a helyi fiatal madármentők is jó barátaink lettek. Mi magunk madármentéssel nem foglalkozunk, de Amina – épp Kelenék hatására – ornitológus oklevelet szerzett a Szegedi egyetemen, így némi szakértelemmel tud közelíteni a madarakhoz és mesélni a vendégeknek
– mondja Imre.
A környékről gyakran őket hívják, ha sérült gólyát találnak, mert segítenek befogni és eljuttatni a megfelelő helyre. Az eszterág, azaz mai nevén a gólya élete ugyanis sok veszélyt rejt. A középfeszültségű légvezetékek tizedelik őket legjobban, de a saját belviszályaik révén is képesek végzetes fészekharcokba keveredni egymással.




A visszatérő gólyapár története évről évre új fejezetekkel bővül, amiket a tulajdonosok testközelből élnek meg.
Kelen és Lenke minden évben visszatérnek a fészekre. Tudjuk, hogy ők azok, ismerjük már egymást. Ez lesz a hatodik közös nyarunk, s bár megközelíteni nem lehet egy vad gólyát, mert mindig tisztes távolságot tart, de érdeklődő, sőt, kíváncsi, és pontosan tudja, hogy az udvarunk biztonságos. Minden nyáron a szemünk láttára nevelnek fel egy egész fészekalj fiókát. Tanúi lehetünk a tojásrakás, a kezdeti rendszeres etetés folyamatának, majd annak a pillanatnak, mikor először bukkan fel egy kisfióka kugli-feje. Nem kevés izgalmat és aggodalmat rejt a kora-nyári fészektámadások időszaka. Aztán a fiókák eszeveszett iramban növekedni kezdenek, és mire észbe kapunk, már a szárnyaikat próbálgatják és kirepülnek. Aztán a fészek elcsendesedése következik, amikor a szülők újra kettesben maradnak, majd hipp-hopp, a fészek újra üres lesz ősszel. Ez a legszívszorítóbb az egész évben
– mondják a tulajdonosok.
Poroszlón 24 gólyafészek van, igazi gólyás falu. Az Ökocentrumban is laknak gólyák, a falu egyik fészke pedig be is van kamerázva, így állandó élőképpel követhető a Youtube-on.
Izgalmakból nincs hiány
A gólyalesés önmagában is nagyon izgalmas, hiszen aki megfigyeli őket, hihetetlen belső világ szemtanúja lehet. A Porta életében azonban vannak emlékezetes pillanatok, melyek legtöbbször szélsőséges helyzetekhez kapcsolódnak.
A 2024-es szezonunkat le is írtam egy háromrészes esszében Egy gólyaleső naplója címmel. Abban az évben volt például az évszázad vihara, ami olyan erővel csapott le Poroszlóra, hogy az iskola tetőszerkezetét egy darabban ledobta a földre… Orkánszerű jégeső teperte le szegény gólyáinkat, én pedig tehetetlenül néztem az ablakból, ahogyan a szél, mint egy papírzsebkendőt, lesodorta Kelent a kéményről! A faluban mindenki az értékeit mentette, nekünk is beázott a tetőnk, de engem csak egy dolog érdekelt: a vihar után a romok között kétségbeesve kerestem szeretett gólyáimat, hiába. Aztán csodával határos módon előkerültek mindketten, épségben
– mondja Amina.




Máskor, az egyik télen a túlrakott fészek külső karéja leszakadt a tartóról. Az elektromos szolgáltató szakemberei drasztikusan visszavágták a fészket, így a következő tavasszal Kelen nem tudta rendesen visszaépíteni. Minden tojást elvesztettek, fiókák nélkül telt el az egész nyár. Amináék számára szívszorító volt ezt látni. Szerencsére tavaly nagyon sikeres szezont zártak a gólyák: öt fióka repült ki, és volt egy hatodik befogadott fióka is. Ő egy másik fészekből esett ki, a nemzeti park meg is gyűrűzte.
A Porta kis pulikutyája, Cserge is lelkesen részt vesz a gólya-barátságban. Nem bántja őket, vigyáz ülésben feszít, amíg a gólyák a kertben járnak. Ha pedig idegen gólya repül át a légtéren, jó jelzőkutyához méltón fel-le rohangál a kertben, és összetéveszthetetlen ugatással jelez!
Gólyaleső Tanösvény
A Kelepelő Porta története azonban nem áll meg a vendégház falain belül: a tulajdonosok célja, hogy a környék természeti értékeit élményszerűen is közelebb hozzák az érkezőkhöz. Ennek egyik legizgalmasabb eleme a hamarosan induló tanösvény, ami a falu és a gólyák kapcsolatára épít.
A készülőben lévő Gólyaleső tanösvény egy kétórás falusi sétába ágyazott gólyás ismeretszerző kaland. Afféle kincskereső játék. Családi program, amelyben rejtvények megfejtése által lehet megtudni, hol a következő állomás. A játék elsődleges célja, hogy a gólyák életével kapcsolatban a legalapvetőbb ismereteket átadjuk. Az átlagember keveset tud a gólyákról, még akkor is, ha egyébként a magyarok közmondásosan nagy szeretettel fordulnak feléjük. Aki figyelmesen végigjárja a falu fészkein végigvezető állomásokat, bepillantást nyerhet a gólyák világába. A játék idén májustól indul a golyaleso.hu oldalon lehet majd rá jelentkezni
– tájékoztat Amina és Imre.
A kezdeményezés mögött egyértelmű személyes hitvallás húzódik meg:
Mindenkinek ajánljuk, hiszen a gólyák a mi madaraink! Itt születnek, és lenyűgöző az életük: az utazásaik, a családi szokásaik, a kedvességük, a hihetetlen telepatikus képességeik, és az a perspektíva, amit adni képesek a reménytelenül földhöz ragadt embernek.
A Kelepelő Porta tehát nemcsak szálláshely, hanem egyfajta találkozási pont is: múlt és jelen, ember és természet között. Egy hely, ahol a csendet néha megtöri a kelepelés – és éppen ettől válik teljessé.
Korábban írtunk egy portáról, ahol a tulaj és a lovak is békére leltek, és egy mesébe illő történetről is egy szerelmespárról, három gyermekről és egy szépen fejlődő gazdaságról.

