Szerdától olyan fagyok lehetnek a hét végéig, amelyek a kivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, füge, selyemmirtusz, és a többi növény megpattant rügyeiben, hajtásaiban kárt tehetnek, figyelmeztetett Harcz Endre gyümölcstermesztő a Facebookon.
Mint fogalmazott, „ilyenkor annyira előre vannak már a növények, hogy gyengébb fagyok is komoly károkat tudnak tenni a kivi, minikivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, selyemmirtusz és füge megpattant rügyeiben, kis hajtásokban, akár a teljes termés is tönkremehet, vagy maga a növény is el tud pusztulni, ha már annyira megindult.”
Leginkább azok a növények vannak veszélyben, amelyeket most, február vége óta kiültettetek, mert a fiatalabb növények hamarabb indulnak. Mivel lesz szél is, lesz felhő is, emiatt nehéz pontosan megmondani, hogy melyik hajnalra melyik országrészben milyen mértékű fagyok várhatóak, így nehéz pontos előrejelzést készíteni. A nyugati országrészben most kevésbé valószínű károkozó fagy, kivéve a völgyekben, fagyzugokban. A középső országrészben, az Alföldön és a keleti, északkeleti megyékben kiterjedt területeken is lehetnek -2,-6 fokos fagyok
– írta.
Ezért akinél megindultak a kivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, füge, selyemmirtusz tövek (főleg az idei vagy múltévi ültetések), duzzadtak, zöldek a rügyek, valamilyen formában védekezni kell a fagykárok ellen, hívta fel a figyelmet.
Példaként említette, hogy a gránátalma kis zöldes-pirosas rügyei -2, -3 fokon már lefagynak, a káki (datolyaszilva) duzzadt, zöldellni kezdő és zöldellő rügye is lefagy -2,-3 fokban, és a kivi barnás rügyei, kis zöld hajtásai is elfagynak -2 fokban.
Az indián banán később induló növény, viszont akinek már az indián banánok is indulnak, és biztosra akar menni, vagy kicsi még az oltványa, könnyen be tudja takarni. Viszont a mostani modellfutások szerint ezek a fagyok csak a fagyzugokban, sík, lapos fekvésekben lehetnek olyan mértékűek, amelyek kárt tudnak majd okozni.
Mit tegyünk, hogy ne legyen baj?
Harcz Endre posztjában figyelmeztet: a friss, idei ültetésű, és az őszi ültetésű kákit, fügét, kivit, gránátalmát, selyemmirtuszt, indián banánt feltétlenül takarni kell.
Erre a következő módszereket javasolja:
- a friss ültetésű, 1 méter körüli növények esetében könnyebb ezt megoldani, elég egy hordót rájuk húzni, azt valamilyen hőszigetelő anyaggal (takaró, pléd, hungarocell, kőzetgyapot) beborítani, és világos színű nejlonnal, fóliával letakarni, majd jól lesúlyozni.
- a nejlon azért legyen világos, mert a fekete nejlon, fólia nagyon felmelegszik nappal a napsütésben.
- ha kicsi a növény, akkor karókat kell lebökni, leverni körbe a növény körül és lehet ráhúzni plédet, takarót, kartonpapírral körbetekerni, majd stabilan rögzíteni, lesúlyozni!
- ha leverünk a kisebb növény köré karókat, és kartonpapírral körbetakarjuk több rétegben, nagyon fontos, hogy a tetejére rögzítsünk egy hungarocell táblát, vagy bármi jól szigetelő anyagot, mert a kisugárzás miatt a takarás ég felé lévő részén van a legnagyobb hővesztés.
- a takarásnál alapfeltétel, hogy a talaj hőjét zárjuk be a takarás alá, azaz a takarásnak zártnak kell lennie!
- ha mécsest teszünk be a takarás alá, akkor kell egy helyen, kicsit, résnyire nyitva hagyni alul, mert a mécses égéséhez kell oxigén!
- arra is figyelni kell, hogy a takarás ne érjen hozzá a rügyekhez, ágakhoz.
A szakember szerint az is sokat számít, ha a kivi és a káki (datolyaszilva) fák törzsét betekerjük geotextillel, rongyokkal, kartonpapírral, és rögzítjük rajta stabilan. Ez törzstakarás a törzsrepedés ellen hatékony, mivel a törzsek egy bizonyos vastagságban el tudnak durranni, el tudnak repedni a fagytól.
Végezetül hozzátette, a még ki nem ültetett, szabadgyökeres vagy konténeres növényeket is be kell tenni zárt helyre, ne maradjanak kint szerdától éjszakára.
Arról itt írtunk korábban, hogy veszélyes tévhit terjed a füge tejnedvéről, arról pedig itt, hogy kell-e metszeni a növényt.
