Nem a legmelegebb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértéke a helyi tényezőktől, így az egészségügyi ellátástól, a lakáskörülményektől és a felkészültségtől is függ, ami fontos szempontot jelenthetnek a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének munkatársainak legfrissebb tanulmányából.
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották a legjobban a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legmagasabb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ez arra utal, hogy a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is befolyásolhatják, mennyire veszélyes egy hőhullám az ott élőkre – olvasható a Másfélfok című szakportálon megjelent elemzésben.
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató tükrözi ugyanis a legpontosabban azt, hogy az éjszakák mennyire képesek enyhülést hozni. Ha azok is melegek maradnak, szervezet regenerálódásának lehetőségei folyamatosan csökkennek, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent.
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban lemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordul tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
Csongrádban – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozási ráta jobb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli arányával.
A kutatók felidézik azt is, hogy a 2024. júliusi, az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hőhullám idején Budapesten a két forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be a hazai május-szeptemberi időszak átlagához képest.
A kutatás szerint a heti bontású, megyei elemzések pontosabban jelölhetik ki azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint a hőhullámokhoz kapcsolódó alkalmazkodást érdemes megerősíteni. A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.
A kutatók szerint ezért a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodni kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.
Korábban megírtuk, hogy milyen trükkökkel védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen a lakásban és milyen hűtési hibákat kerüljünk el.
