A bogyós gyümölcsökben, a teában, a kakaóban, a kávéban és az extra szűz olívaolajban található természetes növényi vegyületek, az úgynevezett polifenolok kedvezően befolyásolhatják az Alzheimer-kórhoz és más, az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat
– derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak összefoglaló tanulmányából.
A Nutrients folyóiratban megjelent elemzés szerint ezek az úgynevezett bioaktív vegyületek hozzájárulhatnak az egészséges agyi öregedéshez.
A Semmelweis Egyetem kutatói több száz korábbi laboratóriumi, állatkísérletes, lakossági és klinikai vizsgálat eredményeit összegezték. Az áttekintett kutatások szerint a polifenolok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Különösen nagy figyelmet kapott a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes értékű gabonákban, halban és olívaolajban gazdag mediterrán étrend, valamint az erre épülő MIND-diéta. Ez utóbbit kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgozták ki: a zöld leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök fogyasztását helyezi előtérbe, miközben korlátozza a vörös húsok, a vaj, a sajtok, az édességek, valamint a sült és gyorsételek fogyasztását.
Az áttekintett kutatásokban gyakran vizsgálták a zöld tea egyik fő antioxidánsát (EGCG), a bogyós gyümölcsök színanyagait, a kakaóban található flavanolokat, valamint a kurkuma sárga színanyagát, a kurkumint. Ezek a vegyületek a mediterrán étrendhez hasonló, növényi alapú étrendek jellegzetes összetevői.
A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van
– mondta dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője.
A polifenolok jelentős része nem közvetlenül szívódik fel, hanem a bélrendszerben élő baktériumok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, a sejtek energia-anyagcseréjét és ezen keresztül az idegrendszer működését. A bélflóra összetétele egyénenként jelentősen eltérhet, ezért ugyanazok az élelmiszerek nem feltétlenül váltanak ki azonos biológiai hatást mindenkinél.
Ez segíthet megérteni, hogy ugyanaz az étrend miért nem egyformán hat minden emberre. A jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből
– emelte ki dr. Mózes Noémi, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
A Semmelweis Egyetem kutatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a biztató humán kutatási eredmények ellenére jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bármely élelmiszert vagy tápanyagot önmagában a demencia megelőzésének eszközeként lehessen ajánlani.
A szerzők szerint az egészséges agyi öregedés támogatásában nem egyetlen „szuperélelmiszer”, hanem a mindennapi étkezési szokások játszanak kulcsszerepet, vagyis önmagában nem létezik Alzheimer-kór ellen védelmet nyújtó csodaétrend. Az eddigi eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a több zöldséget, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, rostot, halat és olajos magvat tartalmazó, kevésbé feldolgozott étrend hosszú távon hozzájárulhat az egészséges agyi öregedéshez és a kognitív funkciók megőrzéséhez.
Kutatók szerint 11 étel csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulását, tudósok egy csoportja pedig élő mohával kezelné az Alzheimer-kórt. Kimutatták, hogy a szaglás romlása lehet az Alzheimer-kór korai jele.
