A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította útjára Az év ásványa és Az év ősmaradványa programot, hogy közelebb hozza a nagyközönséghez a földtudományok két izgalmas területét, az ásványtant és az őslénytant.
A kezdeményezés részeként minden évben kiválasztanak egy-egy ásványt és ősmaradványt, amelyek kiemelt szerepet kapnak a társulat ismeretterjesztő programjaiban. Az év ásványával múzeumokban, rendezvényeken és különböző szakmai programokon is közelebbről megismerkedhetnek az érdeklődők.
Már elindult a szavazás arról is, melyik ásvány viselhesse 2027-ben Az év ásványa címet. Ezúttal három jelölt közül lehet választani: az augit, a krizotilazbeszt és az olivin verseng a címért.
A voksolás október 20-ig tart, így addig bárki leadhatja szavazatát kedvencére ITT.
Augit – mélységi víztározó
Az augit első pillantásra talán nem tartozik a leglátványosabb ásványok közé: sötét színű, gyakori kőzetalkotó ásvány. Nevét a hasadási felületein megjelenő jellegzetes csillogásról kapta.
Rendkívül elterjedt, számos vulkáni kőzetben, például bazaltban és andezitben is megtalálható. Olyannyira hétköznapi ásvány, hogy macskakövekben, a vasúti sínek közötti zúzott kőben, sőt az utak aszfaltjában is találkozhatunk vele.
Az olivin mellett a Föld köpenyének egyik fontos ásványa. Társaihoz képest alacsonyabb olvadáspontja szerepet játszik a magma kialakulásában is.
A geológusok számára különösen értékes, mert kőzettani indikátorként sokat elárulhat a magma összetételéről, a kristályosodás sorrendjéről és arról a környezetről, amelyben az adott kőzet létrejött.
Gazdasági felhasználása viszonylag csekély, tudományos és oktatási szempontból azonban annál jelentősebb.
Krizotilazbeszt – a tudomány segít: ismerd meg az ellenséget
A krizotil a szerpentin-csoportba tartozó, természetben előforduló, rostos szerkezetű magnézium-szilikátásvány. Ez az azbeszt egyik legismertebb és egyben leggyakoribb formája, amelyet gyakran fehér azbesztként is emlegetnek.
Megjelenése első pillantásra kifejezetten látványos: finom, hajlékony szálai inkább emlékeztetnek valamilyen rostos anyagra, mint hagyományos ásványra. A szálak vékonyak, erősek, rugalmasak és hőállók, ezért a 20. században rendkívül sokféle célra felhasználták.
Építőanyagokban, palákban, szigetelésekben és tömítésekben is gyakran alkalmazták. Később azonban kiderült, hogy a levegőbe kerülő apró azbesztszálak tartós belélegzése súlyos egészségkárosodást, köztük daganatos betegségeket is okozhat. Emiatt használatát ma már számos országban betiltották vagy szigorúan korlátozzák.
Magyarországon jelentős felszíni krizotilelőfordulások nem ismertek, az ásvány azonban korábban a külföldről, többek között Ausztriából behozott zúzott kő észrevétlen alkotójaként is bekerülhetett az országba.
Olivin – a zöld drágakő
Az olivin a Föld felső köpenyének egyik legfontosabb, egyben leggyakoribb ásványa: egyes becslések szerint annak több mint felét is alkothatja. Főként bázisos és ultrabázisos magmás kőzetekben, például peridotitban, dunitban, gabbróban és bazaltban fordul elő.
Nemcsak bolygónk mélyében találkozhatunk vele. A feltörő bazaltláva gyakran a felszínre hozza a mélyből származó olivintartalmú kőzetdarabokat, úgynevezett xenolitokat. Magyarországon például a Balaton-felvidék bazaltvulkánjainál is gyűjthető ilyen formában.
Az olivin ráadásul nem kizárólag földi eredetű: kő- és kő-vas meteoritokban is gyakori alkotó, vagyis időnként szó szerint az égből érkezik hozzánk. Jellegzetes zöld színe miatt drágakőként is ismert. Szép, átlátszó változatát peridotnak, régebbi nevén krizolitnak nevezik.
A felszínen ugyanakkor nem túl ellenálló: viszonylag gyorsan mállik, ezért legszebb példányai gyakran friss vulkáni kőzetekben vagy a föld mélyéből felhozott kőzetdarabokban őrződnek meg.
2026-ban a bolondok aranya lett az év ásványa, 2024-ben a korund.
