A Duna alacsony vízállása miatt folyóágak és ártéri területek száradnak ki. Összetett beavatkozásokat vizsgálnak a szakemberek, írta az Agroinform a Bács-Kiskun megyei hírlap cikkére hivatkozva.
Az idei rendkívüli vízhiány ismét ráirányította a figyelmet a hazai folyók és árterek sérülékenységére
A Duna tartósan alacsony vízállása már nemcsak a hajózást és a vízparti turizmust érinti: egyes mellékágakban szinte teljesen eltűnt a víz, miközben az ártéri élőhelyek vízellátása is egyre komolyabb kihívást jelent. A Baja térségében kialakult helyzet jól mutatja, hogy a probléma kezeléséhez önmagában a mederkotrás sem feltétlenül elegendő, erről írt a baon.hu.
Miért tűnik el a víz a mellékágakból?
A bajai Sugovica nyár közepére több szakaszon csaknem teljesen kiszáradt. Bár az alacsony vízállás és a csapadékhiány miatt a helyi szabadstrandot korábban is rendszeresen be kellett zárni, az idei állapot különösen súlyosnak bizonyult.
A vízügyi szakemberek szerint a kiszáradás mögött több, egymást erősítő folyamat áll. A klímaváltozás és a rendkívül alacsony dunai vízhozamok mellett a folyómeder mélyülése, a Duna vízjárásának átalakulása és a mellékágban felhalmozódó hordalék is hozzájárul a vízhiányhoz.
A Sugovica vízellátásának javítására többször felmerült a felhalmozódott üledék eltávolítása
A szakmai egyeztetéseken azonban arra jutottak, hogy a meder kikotrása önmagában nem szüntetné meg a vízhiány kiváltó okait. Ráadásul a bajai Szentháromság tér közelében húzódó magaspartfal mentén a kotrás csak megfelelő partfalvédelem mellett végezhető el. A megoldáskeresés ezért nem egyetlen beavatkozásra, hanem a térség vízgazdálkodási viszonyainak átfogó vizsgálatára irányul.
Veszélybe került Gemenci erdő vízellátása is
A szakemberek megállapították, hogy az ártéri terület mélyebben fekvő medreinek jelentős része kiszáradt. Az ártéri növényzet és állatvilág megőrzéséhez ezért akár mesterséges vízpótlásra is szükség lehet.
A vizsgált lehetőségek között egy vízemelő műtárgy létesítése is szerepel, amely hozzájárulhatna az érintett élőhelyek vízellátásához. A beruházásról azonban csak részletes mérések és hatásvizsgálatok után születhet döntés.
A szakemberek a Paks alatti Duna-szakasz vízszintviszonyait is elemezték. Megállapították, hogy a paksi fenékküszöb vízszintemelő hatása a műtárgy közelében érzékelhető, Baja térségében viszont már nem igazolható egyértelműen.
Átfogó vízgazdálkodási megoldásokat keresnek
A helyzet kezelésére létrejött Bajai Vízgazdálkodási Szakmai Munkacsoport augusztusban szakmai fórumot tartott, szeptemberben pedig már több lehetséges beavatkozást is megvizsgált. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának szakértői november végéig részletes szakmai beszámolót készítenek. A munkacsoport ezt követően, az eredmények ismeretében határozhat a további lépésekről.
Mint arról beszámoltunk, hazánk legnagyobb kiterjedésű és legsúlyosabb talajszennyezése ismét felszínre került a Duna alacsony vízállásánál, valamint arról is hírt adtunk, hogy különleges, őskori képződmények bukkantak elő a Dunából.
