Bár a bambusz eredetileg Kínából származik, ma már nincs olyan kontinens, ahol ne élne meg, akár még hazánkban is. A Miskolc melletti Kistokajban nem csak, hogy megélnek ezek a különleges növények, hanem egész bambuszerdő teszi gazdaggá a kertet. A családi ház telkén 11 nemzetség több mint 70 fajtája található. A törpe bambuszoktól, a bokorbambuszokon át, a középtermetű bambuszokon keresztül, egészen az óriás bambuszokig.
A több mint 70+ fajta bambuszt számláló kistokaji bambuszgyűjtemény tulajdonosa és a www.oriasbambusz.hu alapítója oszlatja el a tévhiteket a terjedő fajtákról, a gyökércsapdákról és a felelős kertészkedésről.
Fekete Marcell – akit mindenki “A bambuszosként” ismer – nemcsak, hogy rajong a bambuszokért, de mindent tud is róluk. Rengeteg tudást tett magáévá, ezt a tudását pedig örömmel adja át mindenkinek, akik fogékonyak ezen különleges növények iránt.
A hazai kertekben az egyik legnépszerűbb, egyben legfélelmetesebb növény a bambusz
Sokan tartanak tőle, pedig a fő probléma nem magával a növénnyel, hanem a hiányos információkkal van. A Kistokajban egyedülálló bambuszkertet gondozó Fekete Marcell szerint a megfelelő tudás birtokában könnyen megelőzhetők a nemkívánatos meglepetések.
Hazánkban a téli fagyok miatt elsősorban a fagytűrő, örökzöld fajták jöhetnek szóba, amelyek döntő többsége a Phyllostachys nemzetségbe tartozik. Ez a típus a kertészetekben is a leggyakrabban kapható, és ha egy ismerőstől kérünk hajtást, szinte biztosan ezzel találkozunk. Ezek a növények rendkívül gyorsan fejlődnek, a hajtásaik a magyarországi klímán akár napi 20-40 centimétert is nőhetnek, eredeti élőhelyükön, Kelet-Ázsiában pedig a napi egy méteres növekedés sem ritka
– mutatta be Marcell a hazánkban legelterjedtebb fajtákat.
A Phyllostachys fajták úgynevezett futóbambuszok, ami azt jelenti, hogy a föld alatti gyöktörzseik póklábszerűen indulnak el minden irányba, új területeket meghódítva. A talaj alatt rejtőzködő száraikból exponenciális sebességgel törhetnek fel az új hajtások.
Az első három évben a tulajdonos általában semmit sem vesz észre a folyamatból, mert a terjeszkedés a föld mélyén zajlik. A meglepetés az ötödik vagy hatodik évben éri a gyanútlan kertészt, amikor a bambusz hirtelen hat méterrel odébb, a szomszéd kerítése mellett vagy a sziklakert közepén jelenik meg
– vázolta fel a fejlődésüket.
Odafigyeléssel és gondozással a bambusz kiválóan kordában tartható
A bambuszra sokan kiirthatatlan szörnyetegként tekintenek, ám a kistokaji szakértő rámutat, hogy a rossz tapasztalatok hátterében szinte kivétel nélkül az emberi felelőtlenség és az elhanyagoltság áll.
Egy több évtizede gondozatlanul hagyott telep kordában tartása valóban embert próbáló feladat, de a növény folyamatos munkával idomítható. Ha a bambusz körüli öt-tíz méteres zónában rendszeresen nyírjuk a füvet, és a felbukkanó új hajtásokat letörjük vagy lefűnyírózzuk, a föld alatti gyöktörzs egy idő után feladja a terjeszkedést. Gyakori csapda a közösségi oldalakon felbukkanó, ingyen elvihető bambuszról szóló hirdetés. Sok gyanútlan vásárló vagy hobbikertész így jut hozzá agresszívan futó fajtákhoz anélkül, hogy bárki figyelmeztetné őket a növény valós tulajdonságaira
– részletezte a szakértő.
A gyökércsapdázás meggátolja a növény drasztikus terjedését
Aki nyugodtan szeretne aludni, annak a gyökércsapdázás jelenti a végleges megoldást. Fekete Marcell pontos definíciója szerint azonban kizárólag az számít valódi gyökércsapdának, ami hosszú távon is garantáltan megállítja a növényt.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy drénlemezzel, hullámtekercsekkel vagy vékony műanyag lapokkal kerítik körbe a növényt, majd meglepődnek, amikor a bambusz kiszabadul. A drénlemez ugyanis rendkívül sérülékeny, könnyen szakad és lyukad, a toldásoknál keletkező réseken pedig a gyöktörzs gond nélkül átfúrja magát. Ami késsel könnyen átvágható vagy rés van rajta, az nem gyökércsapda. A szabadföldbe ültetett futóbambuszoknál elengedhetetlen a masszív fizikai gát. Ehhez a legalább 1 kilogramm/négyzetméter sűrűségű HDPE (magas sűrűségű polietilén) lemezek vagy a fémlemezek a legalkalmasabbak, amelyeket 90-110 centiméter mélyen érdemes a földbe ásni a növény körül. Bár a bambusz gyöktörzsének kilencven százaléka a felső 30-40 centiméteres talajrétegben fut, a biztonság kedvéért érdemes mélyebbre menni
– ismertette, hogyan lehet megfékezni a növény terjedését, valamint kiemelte , hogy a közhiedelemmel ellentétben a hibátlan, résmentes betonfalat a bambusz nem tudja átfúrni, csak a meglévő repedéseken tör át, ellentétben a rugalmas aszfalttal. Meglepően jó és olcsó megoldást jelenthet egy kiszolgált, régi öntöttvas vagy műanyag kád földbe süllyesztése is, aminek a falát képtelen áttörni a növény, így garantáltan kordában tartja a gyökereket.
A bokros növekedésű, nem futó bambuszfajták is kiváló megoldások lehetnek
Ha valaki nem szeretne folyamatos fizikai munkát vagy drága gyökércsapdát vállalni, annak a bokros növekedésű, nem futó bambuszfajták ajánlottak. Ezek nem növesztenek elvándorló gyöktörzseket, biztonságosan ültethetők, viszont általában alacsonyabbak, 2-3 méteresre nőnek meg, és száruk is vékonyabb marad.
A bambusz remek belátásgátló, hatékony zajvédő, valamint kiváló oxigéntermelő és szén-dioxid-megkötő növény, amely a saját leveleinek hullatásával képes helyreállítani a talaj biológiai egyensúlyát. Megfelelő fajtaválasztással és felelős előkészülettel a bambusz nem a kert rémálma, hanem annak egyik legszebb dísze lehet
– emelte ki Fekete Marcell, és hozzátette, hogy Kistokajban a bambuszkertben agyagos, kemény talajban 60 cm-től mélyebbre még soha nem ment, és a gyöktörzs és gyökérzet legnagyobb része nem ment 30-40 cm alá.
A cikkben szereplő fotókat Fekete Marcell készítette, akinek a honlapján, Facebook, TikTok oldalán és a közösségi oldalon megtalálható csoportjában számtalan érdekességet tudhatunk meg a bambuszokról.
Mint arról beszámoltunk, elérkezett a szárazságtűrő kertépítés kora: itt a top 100-as lista, valamint arról is írtunk, hogy brutálisan átalakulhatnak a magyar kertek, ezek a növények bírják legjobban az aszályt.
