Jéger: végre kiderült, hogy hatékony-e a jégkármérséklő rendszer

2018 óta működik az Országos Jégkármérséklő Rendszer, amelynek fenntartása évente mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, azonban a rendszer működését illetően bőven akadtak kérdések, közölte a Facebookon az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

A tárca közleményében emlékeztetett: többekben felmerült a gyanú, hogy a rendszer tehető felelőssé az aszály pusztításáért, mely egy fontos társadalmi jelzés volt, de tudományos kérdéseket nem lehet petícióval eldönteni. Ezért a helyzet tisztázására kezdeményezték egy, a Magyar Tudományos Akadémia által vezetett tudományos testület létrehozását.

A két fő megállapítás

Az MTA jelentése elkészült és egyértelműen rámutat arra, hogy:

• a tudományos tények nem támasztják alá, hogy a jégkármérséklő rendszer üzemeltetése bármilyen hatással lenne az aszályra,
• a JÉGER-nek nincs jelentős (10 százalékot meghaladó) hatása sem a jégesők okozta károk mértékére, sem a lehulló csapadék mennyiségére.

Hozzátették, a tudományos eredmények tehát nem igazolják azokat az állításokat, amelyek a JÉGER működését teszik felelőssé az aszályért. A szárazság hátterében éghajlati folyamatok állnak, amelyek kezelése komplex, hosszú távú vízgazdálkodási és alkalmazkodási megoldásokat igényel, jelezte a minisztérium.

Az MTA jelentését egyelőre nem hozták teljes egészében nyilvánosságra.

Arról itt írtunk korábban, hogy miként alakult a csapadék mennyisége az országban azóta, hogy leállították a Jégert.

Kapcsolódó

Jégernek nézhették, ezért megrongáltak egy meteorológiai állomást

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyik aszály monitoring állomását verték szét.