Ma már Mecsekfaluként ismerjük, de egykor egészen más néven szerepelt a térképeken Baranya egyik településrésze. Szopok neve évszázadokon át fennmaradt, ám a 20. század elejére egyre kellemetlenebbé vált a helyiek számára. A névváltoztatás történetét a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára egy korabeli dokumentumokkal gazdagon illusztrált írásban mutatta be, hogyan lett Szopokból Mecsekfalu, írta a Baranya megyei hírportál.
A Mecsek északi oldalán fekvő települést már a 14. században is említették az oklevelek, akkor Scupuk néven
A nyelvtudomány szerint a név szláv eredetű személynévből alakult ki, vagyis eredetileg semmi köze nem volt a mai magyar szó jelentéséhez. Krautszak József plébános 1865-ben még több korábbi elnevezést is felsorolt: Uj Szobák, Czojak és Czupok után végül Szopok lett a község neve.
Eleinte ragaszkodtak a névhez a helyeik a névhez, de néhány évtizeddel később már másként gondolták
A település 1902-ben, amikor az országos helynévrendezés során hivatalos nevét kellett meghatározni, még kifejezetten ragaszkodott az elnevezéshez. A képviselő-testület egyhangúlag úgy határozott, hogy maradjon Szopok. A döntést a vármegye és az országos törzskönyvbizottság is támogatta.
Néhány évtizeddel később azonban már egészen másképp gondolkodtak a helyiek. A fordulatot az 1926-os sásdi járási leventeverseny hozta el. A szopoki leventék a település nevét feltüntető táblával vonultak fel, amely általános derültséget váltott ki. A gúnyos megjegyzések annyira kellemetlenül érintették a fiatalokat, hogy egy alkalmas pillanatban darabokra törték a táblát.
Schwarcz Antal tanító és leventeparancsnok ezért a belügyminiszterhez fordult, kérve a község nevének megváltoztatását. Kérelmében azt írta: a település nevét idegen helyen említve mosolyt, nem ritkán kacagást vált ki az emberekből. A leventék pedig már nem akartak azért elmenni a versenyekre, hogy rajtuk mulasson mindenki
– részletezte a portál megkeresésére Gáspár Attila levéltáros, a Baranya Megyei Levéltár munkatársa.
A testület a névváltoztatás mellett döntött
A névváltoztatásról 1927-ben a képviselő-testület is tárgyalt. A javaslat megosztotta a képviselőket, ezért név szerinti szavazást tartottak. Nyolcan támogatták, öten ellenezték a változtatást. Érdekesség, hogy a nemmel szavazók közül négyen korábban maguk is aláírták a névváltoztatási kérelmet.
A döntés végül megszületett: a község a Mecsek közelségére utaló Mecsekfalu nevet kapta. A belügyminisztérium 1927-ben engedélyezte az átnevezést, amely 1928. február 6-án lépett hatályba.
Bemutattuk a valaha volt legszebb falut, ahol megállt az idő kereke, valamint arról is írtunk, hogy petíció indult Pajkaszeg Pilisszentléleken tartásáért.
