Mozaik

Egy mezőkövesdi dobozból került elő Szent László király eddig ismeretlen ereklyéje

Wikimedia Commons
Szent László, a lovagkirály ereklyéit tartalmazó herma a győri bazilikában.
Wikimedia Commons
Szent László, a lovagkirály ereklyéit tartalmazó herma a győri bazilikában.

A mezőkövesdi plébánián egy fémdobozban őriztek több mint fél évszázadon át egy csontdarabot, amelyről a felirat azt állította, hogy Szent László király maradványa. Az ereklyét két éve kezdték vizsgálni, az archeogenetikai kutatások pedig megállapították, hogy nagy valószínűséggel valóban a lovagkirály földi maradványáról van szó – írja a Válasz Online.

A csontot azután kezdték el vizsgálni, hogy 2024-ben Novák István mezőkövesdi plébános megmutatta Dinyési János helytörténésznek. A leleten régi latin felirat szerepelt, amely szerint az Szent László lábszárcsontja. Az első, szénizotópos vizsgálat szerint a csont a 11. századból származik, vagyis az uralkodó 1095-ös halálának időszakába illik.

A döntő bizonyítékot a DNS-vizsgálat hozta. A mezőkövesdi csont genetikai profilja megegyezik a győri székesegyházban őrzött Szent László-koponyaereklyéével. A kutatók szerint a két maradvány vagy ugyanahhoz a férfihoz tartozott, vagy anyai ágon rokonok voltak. Az eredmények alapján nagy valószínűséggel a mezőkövesdi lelet is a magyar királytól származik.

Az ereklye történetét egyelőre a 18. század közepéig sikerült visszakövetni. Egy 1758-as leltár már említi Szent László ereklyéjét a gyöngyösi ferenceseknél. Innen kerülhetett Mezőkövesdre 1958-ban, amikor Varga Sándor plébánost áthelyezték a városba, és magával vitte a fémdobozban őrzött csontot.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy az ereklye a 16. században, a váradi székesegyház feldúlásakor menekült meg. Szent László sírját 1565-ben törték fel, csontjait szétszórták, egyes darabokat azonban egyházi személyek és hívek megmentettek. A mezőkövesdi csont útját ebből az időszakból még nem sikerült biztosan megállapítani.

A nyári aszály több különleges csontleletet engedett láttatni, például a Tiszában több ezer éves mamut csontjára bukkantak, a Dunából pedig jégkorszaki vadlovak maradványai kerültek elő.

Kapcsolódó
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Olvasói sztorik