Az esővíz gyűjtése egyre több kertben válik természetessé. Nemcsak a vezetékes vízzel takarékoskodhatunk vele, hanem a növények öntözéséhez is értékes vízforrást biztosíthatunk. Bár a legtöbben tavasszal és nyáron használják rendszeresen az esővízgyűjtőket, az őszi csapadékot is érdemes hasznosítani. Novemberben azonban már más szabályok érvényesek, mint a melegebb hónapokban. Az éjszakai fagyok bármikor megérkezhetnek, a lehulló falevelek eltömíthetik a rendszert, a hosszabb ideig tárolt víz minősége pedig szintén figyelmet igényel, írja az edenkert.hu.
Ha szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket, néhány dologra érdemes odafigyelni:
A fagyok tehetik a legnagyobb kárt az esővízgyűjtőben
A novemberi esővízgyűjtés egyik legfontosabb kérdése, hogyan védjük meg a tartályokat a fagytól. Amikor a víz megfagy, térfogata megnő, a keletkező jég pedig jelentős nyomást gyakorolhat a tároló falára. Emiatt a hagyományos műanyag hordók és a nem téliesíthető felszíni tartályok könnyen megrepedhetnek.
Különösen veszélyeztetettek a csapok, a csatlakozások és a keskeny átvezető csövek, amelyekben már kisebb mennyiségű megfagyott víz is károkat okozhat.
A legbiztosabb megoldás, ha a fagyveszélyes, nem télálló esővízgyűjtőket még a tartós hideg előtt kiürítjük, és gondoskodunk a víztelenítésükről. A tartályhoz csatlakozó csapokat és vezetékeket is érdemes leengedni, a rendszert pedig szükség esetén leválasztani az ereszcsatornáról.
Ha a gyártó téliesítési útmutatót mellékelt a tartályhoz, mindig annak előírásait kövessük, hiszen egyes modellek megfelelő körülmények között télen is használhatók.
A lehulló levelek is problémát okozhatnak
Ősszel nemcsak a fagy, hanem a tetőről és az ereszcsatornából a tartályba kerülő szennyeződés is gondot jelenthet. A lehulló falevelek, apró ágak, moha és egyéb növényi maradványok könnyen bekerülhetnek az esővízgyűjtő rendszerbe. Ha ezek hosszabb ideig a vízben maradnak, bomlásnak indulhatnak, kellemetlen szagot okozhatnak, és ronthatják a tárolt víz minőségét. A szennyeződések ráadásul a szűrőket és a csöveket is eltömíthetik, ami akadályozhatja a víz megfelelő elvezetését.
Éppen ezért novemberben különösen fontos az ereszcsatornák és a szűrőhálók rendszeres ellenőrzése.
A tartályokat érdemes jól záródó fedéllel ellátni. Ez nemcsak a lehulló leveleket és más szennyeződéseket tartja távol, hanem a fény bejutását is csökkenti, ezzel mérsékelve az algásodás esélyét.
Télen is hasznosíthatjuk az összegyűjtött esővizet
Bár a kertben a hideg hónapokban jóval kevesebb öntözővízre van szükség, ez nem jelenti azt, hogy az esővíznek télen ne vennénk hasznát. A megfelelően gyűjtött és tárolt vizet például egyes szobanövények locsolására is felhasználhatjuk.
Az esővíz általában lágyabb a vezetékes víznél, így különösen azoknál a növényeknél lehet előnyös, amelyek érzékenyek a magas mésztartalomra.
A téli felhasználásra szánt vizet azonban fagymentes helyen kell tárolni. Erre alkalmas lehet egy pince, egy megfelelő hőmérsékletű garázs vagy más védett helyiség. Fontos, hogy a tároló tiszta, jól zárható és lehetőleg fénytől védett legyen.
Arra is figyeljünk, hogy a tetőről gyűjtött esővíz nem tekinthető automatikusan tisztának, hiszen port, madárürüléket és más szennyeződéseket is tartalmazhat.
Az esővízgyűjtés a hidegebb hónapokban is hasznos lehet, de novemberben már nem elsősorban a minél nagyobb vízmennyiség összegyűjtése, hanem a biztonságos tárolás és a rendszer védelme a legfontosabb.
Egy kis odafigyeléssel megelőzhetjük a téli károkat, tavasszal pedig tiszta, működőképes esővízgyűjtővel kezdhetjük az új kerti szezont.
Kiszámoltuk: ennyi esővizet lehet összegyűjteni a háztetőről. Arról, is írtunk, nem mindegy, hová kerül az esővíz.

