Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép

A Lőrinc napjához kapcsolódó összes hiedelemben az őszre forduló természet jelenik meg: úgy tartják, hogy ha ekkor szép az idő, hosszú lesz az ősz, a szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább.

Ezen a napon kezdik szedni a krumplit, ekkor mászik odvába a kígyó. Érdekes, hogy ezek az időjóslások az augusztusi Lőrinc naphoz is “hozzátapadtak”, de a szeptemberi, kevésbe ismert Lőrinc naphoz tartoznak.

A legismertebb Lőrinc napi szólás úgy hangzik:

Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép.

Viktor napja is szeptember 5-ére esik, erre is van időjós szólás, ami Lőrinccel szabadon behelyettesíthető:

Ha Viktor napján szép idő van, hosszú lesz az ősz.

Lőrinc belezavar a dinnyébe

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, lőrinces, merthogy a névnapos belepisil.

Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz

– hangzik a mondás.

Az Ipoly-menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést.  Sőt, egyesek szerint Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni.

Hogyan válasszuk ki a legfinomabb görögdinnyét?

Kerüljük el a csalódást, hogy mikor felvágjuk a megvásárolt görögdinnyét, az kevésbé roppanós és édes, mint amire számítottunk.

Szent a rostélyon

Szent Lőrinc a legendája szerint II. Sixtus pápa diakónusa volt. A pápa, mikor elfogták, Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza széjjel a szegények között, közben azért azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő Lőrinc is mártíromságra jut, úgyhogy igyekezzen. Lőrinc a pápa végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: íme, az egyház vagyona!

Éppen annyira volt ez a tett népszerű a hivatalnokok előtt, mintha ma tenne valaki hasonlóan egy adóbevallásban.

Lőrinc kegyetlen halált szenvedett: rostélyon sütötték meg, attribútuma is a boronára emlékeztető rostély.

Humorérzéke szerencsére sütögetés közben sem hagyta cserben: amikor már a roston jón ideje pirult a roston, így szólt hóhérához:

Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!

A történetből adódik, hogy Lőrinc a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) védőszentje, s égési sebek gyógyulásáért is fordultak hozzá.

(Tánczos Erzsébet írása, kiemelt kép: MTI)