Sokunk gyermekkorát színesítette meg a kiváló grafikus Füzesi Zsuzsa. Emlékszem, kislány koromban az általa rajzolt figurákat másoltam át selyempapíron és színeztem, majd borzasztóan elkeseredtem, hogy közel sem jött a könyvben látotthoz. Viszont a szép és igényes grafika annyira beleivódott a lelkembe, hogy számomra nem tetsző illusztrációval készül könyveket nem voltam hajlandó elolvasni.
Aztán jött az internet világa, a televízió mesecsatornái és a rajzok egyre félelmetesebbek lettek. Mára már szinte felismerhetetlen egy-egy alak.
Mi az, ami Füzesi Zsuzsa munkáiban benne van?
Valószínű a lelke, a gyermekszeretete és a harmóniára, egészre törekvés. A természet és a klasszikus vidéki élet szeretete, ami rajzaiban is felsejlik a háziállatok, a nemes mesterségek és az egyszerű, mégis nagyszerű élet képeiben. A szép mese vagy verssorokat kiegészítő rajzai nem a gyerekek helyett hanem velük együtt indítják el az utazást a fantázia birodalmába.
Mit ad a mai gyerekeknek, az „ internet-generációnak” Füzesi Zsuzsa, tud-e még varázsolni műveivel? Erről beszélgettünk Rák Mónikával a műszaki végzettségű anyukával, aki rajondói oldalt működtet a művésznő emlékére az egyik közösségi oldalon.
– Nincs Füzesi Zsuzsa APP a telefonokon, sem e-könyv. Mégis működik még a varázslat?
Nagyon szeretném remélni, hogy igen. Leginkább a nosztalgiázó szülőknél, hiszen ők veszik a könyveket és ők adják a gyerekek kezébe. Ők olvassák fel, ők mutatják az irányt.
– Te is ilyen nosztalgiázó szülő voltál?
Amikor elköltöztem otthonról, hiányzott a gyermekkor puhasága, védettsége. Elkezdtem keresni valamit, ami nem is tudtam, hogy mi az. Aztán eszembe jutottak a könyvek, amiket olyan szívesen nézegettem, felrémlettek a képek és nem tudtam azonosítani. Aztán egyszer egy kisgyerekre vigyáztam, és amikor a könyveit pakoltam, akkor láttam meg Füzesi Zsuzsa egyik könyvét. Tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem, és onnan nem volt megállás. Képeslapok, könyvek, most már minden, amin a keze munkája rajta van.
Aztán pedig elkezdte népszerűsíteni és megmutatni, hogy mennyi szépség rejlik egy-egy képben, egy szövegen.
Egyre többen vannak, akik újra rácsodálkoznak a munkáira
Ahogy Füzesi Zsuzsa fogalmazott egy interjúban: „a számítógépes animációban nincs benne az emberi kéz sutasága, ami az egésznek a báját adja. Eredetileg maga Disney is sokat rajzolt. A népszerűségemet arra próbálom felhasználni, hogy a gyerekek csak színvonalas, elsőrendű irodalmat kapjanak. Nekünk magyaroknak szerencsénk volt a szerencsétlenségben, hogy az ötvenes években szinte minden nagy író, költő le volt tiltva, ezért csak gyerekkönyveket írhattak. Ennek köszönhetjük azt a gyerekirodalmat, amelynek alig akad párja a világon. Egyébként a szépirodalom valóságos megszállottja vagyok. Az egész életemet végigültem: vagy olvastam, vagy rajzoltam. Ha az illusztrálás nem volna, nem is tudom, mi lenne velem. Könyv nélkül nem tudok élni.”
Aki pedig szeretné eredetiben látni a grafikus rajzait, megteheti az Erdőkertesen, január 23-án nyíló tárlaton. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a grafikus emléke előtt tisztelegnek a faluházban 18 órakor Cs. Szabó István bábművész értő vezetésével.
