Ki ne emlékezne Mark Twain világhírű gyerekkönyvére, és ebben a ficsúr Tom Sawyer-ra és a csavargó Huckleberry Finn-re, mikor Polly néni macskáját megitatták Valeriána tinktúrával….és bizonyára emlékeznek: a macska őrjöngeni kezdett, megvadulva harapott és karmolt, majd nagy ugrásokkal elmenekült. Hogy miért is viselkedett így az állat, most megtudjuk.
- Anyanövény a Valeriana officinalis, vagyis a macskagyökér, ennek gyökerei adják a drogot, melynek drogneve: Valerianae radix.
- A gyökeret ősszel vagy tavasszal gyűjtjük, nyersen csak enyhe , és még nem kellemetlen illatú, aztán száradás közben izovaleriánsav képződik, ami a drog jellegzetes, hogy enyhén fogalmazzak markánsan fűszeres illatát adja…, durvábban: iszonyatosan büdössé válik.
Óvni kell a száradó gyökeret a macskáktól
Az izovaleriánsav ingerlően hat rájuk és belehemperegve, szőrükkel szennyezve eladhatatlanná, használhatatlanná teszik a drogot. Kevéske izavaleriánsav van még a komlóban, a páfrányfenyő /ginkgo/ terméshúsában és a kányabangita terméseiben is, de ezek mennyisége csekély. Macskák ugyan megfigyelésem szerint feltűnően figyelmesen megszaglásszák ezeket, de különösebb hatást nem váltanak ki belőlük.
Számos kísérletet végeztem fiatal természetbúvárként saját egyetlen, és a szomszéd Török bácsi nagyszámú macskájával és a következő eredményre jutottam: erőteljes és látványos hatása csakis a kandúrokra van! Nőstények, valamint fiatal, még nem ivarérett állatok csak megszaglásszák, de nem mutatnak különösebb reakciót.
Ellenben a felnőtt kandúrok szó szerint ,,bolondulnak” a macskagyökérért. Azonnal figyelmesen szaglásszák majd pár pillanat múlva már dörzsölődnek is a földre, a gyökérre, teljesen azokkal a jellegzetes hízelgő, erőteljes dörzsölődésekkel, ahogy az embernek szoktak hízelegni. Rövidesen már hemperegnek is a gyökéren, a földön, oda-vissza, farkukkal csapkodnak, ezt folytatják vagy öt percig, aztán megunva, talpra ugorva, farkukat felcsapva otthagyják. Felejthetetlen látvány, mikor télen a hóra kiszórt macskagyökéren a hóban hemperegnek ezek a közismerten telet-havat utáló állatok.
Mellékesen: több gyógynövényes könyv és kertészetek katalógusai felhívják a figyelmet több Nepeta /macskamenta/ faj, valamint a Teucrium marum /macskagamandor/ macskákra kifejtett, szintén ingerlő hatására. Ezekről nyugodtan állíthatom, hogy a mesék világába tartoznak!
A macskagyökér drog hatásai: nyugtató és altató, minden egyéb hatása elhanyagolható
- Adagolás: mivel a teáját igen kevés ember képes meginni, nem is említem, egyébként főzet készítendő belőle.
- Készítményei könnyen beszerezhetők, azokon az adagolás mindig fel van tüntetve és nem büdösek, mint sajnos a teája.
- Alkalmazásánál a lényeg: egyénenként igen nagy különbségek vannak az érzékenységben, ezért érdemes kitapasztalni az adagolást!
- Ha nem hat nyugtatólag egy tabletta, nyugodtan növelni lehet az adagot a feltüntetett maximumig.
- Altató hatás eléréséhez eleve jóval nagyobb dózis kell, erre a célra sokszor külön forgalmaznak készítményeket.
- Ha valaki így se viseli el az enyhe illatát, javaslom, hogy levendula teával vegye be a tablettákat, ennek illata az egyetlen, ami némileg ellensúlyozza a jellegzetes valeriána illatot.
- Érdekesség, hogy minden idegrendszerre ható természetes szernek lehet paradox hatása. Előfordulhat, hogy valakire éppen nem hat altatólag a macskagyökér, hanem még inkább nem tud aludni tőle. Van ilyen, nem vagyunk egyformák, de azért ez egy ritka jelenség.
És akkor, miért vadult meg Polly néni macskája a Valeriána tinktúrától?
Erre válaszolni egy kicsit több ismeret szükséges.
Minden állat rászoktatható az alkoholra, ha azt valahogy ügyesen, valami kedvenc ételébe keverjük. De ! Van két renitens állat, az egyik a disznó. Őt nem kell hozzászoktatni, az egyetlen állat, amely elsőre hajlandó meginni az alkoholt. Valamikor betyárok pálinkába áztatott kenyeret dobtak a disznónak, hogy ne visítson, mikor éjjel az ólból kiverve elhajtották. Csak csendesen röfögött…
Aztán van a macska: ő egyetlenként nem szoktatható rá az alkoholra. Meginni csakis így, Valeriána gyökérrel ,,megbolondítva” hajlandó, ezt is csak ha belekanalazzák. Viszont a hatás, no az ijesztő!
Nincs semmi alkohol okozta kedélyesség, hanem azonnal agresszívvá válik: mindenkit megtámad, harap, karmol, Szó szerint őrjöng, néha habzó szájjal. Ezért aztán az ilyen vaskos tréfa áldozatává vált macskát nem egyszer veszettnek hitték, hiszen a veszettséghez nagyon hasonló tüneteket produkált.
Tehát Mark Twain története – melyet még a 19. században vetett papírra – igaz. Nem a valeriána, hanem a valeriána tinktúrában lévő alkohol bolondította meg a szerencsétlen állatot.
Szerző: Kovács Péter Zoltán
