A National Geographic újságírója egy téli sötét reggelen kimászott az ágyából. A fürdőszobában megmosta a kezeit, a fogát, aztán bekente hidratáló krémmel az arcát. Mielőtt aznap először eljutott volna a konyháig, már pálmaolaj volt a tenyerén, a fején és a nyelvén.
Hogy lássuk, milyen mértékben az életünk részévé vált a pálmaolaj, Hillary Rosner megfigyelte, hányszor érintkezett egy napon a sokat vitatott összetevővel.
A fürdőszobában
A pálmaolaj a világ legnépszerűbb ehető olaja, és a harmadik legkeresettebb növényi olaj a bolygón. Pálmaolajfába fektetni rendkívül kifizetődő biznisz, de mostanra a kiterjedt esőerdők rovására ültetik azokat, ami emberi jogi visszaélésekhez, fajok kihalásához és súlyos szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetett.
Ott van például a decil-glükozid, ami sok tusfürdő, gyereksampon és érzékeny bőrre szánt termék fontos alapanyaga. Részben egy decanol nevű zsíralkoholból állítják elő, amit leggyakrabban a pálmaolajból vonnak ki.
A lauril-glükozidot szintén kókusz- vagy pálmaolajból készítik, és ez egy másik összetevője az illatos tusfürdőknek. Ez a felületaktív vegyület segít úgymond elkeverni a különböző anyagokat, mondjuk az olajat a vízzel. Jelen van a fogkrémekben is a nátrium-lauril-szulfáttal együtt, amit nem meglepő módon ugyanúgy a pálmaolajból vonnak ki.
Természetesen ha egy termék pálmaolajat tartalmaz, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a gyártó hozzájárul az ökológiai pusztításhoz. Sok cég egyre nagyobb hangsúlyt fektet rá, hogy a pálmaolajat ellenőrzött térségből szerezze be, viszont a vásárlóknak már azt is rendkívül nehéz megtudnia, hogy az adott termékben egyáltalán van-e pálmaolaj, nemhogy annak a származási helyét.
A konyhában
Hillary Rosner útja ezután a konyhába vezetett, ahol azt vette észre, hogy képletesen minden oldalról körülveszi őt a pálmaolaj.
A reggeli viszont más tészta volt. Az újságíró gyermeke joghurtot evett friss almákkal és fagyasztott erdei gyümölcsökkel, valamint egy tojást olívaolajban sütve. A nő avokádókrémet kent a toast kenyérre, a férje pedig rizst evett tojással és spenóttal. A pálmaolajnak nyoma sem volt.
Mindez úgy történhetett meg, hogy kizárólag olyan ételek kerültek az asztalra, amelyeknek csak természetes összetevői vannak. A pálmaolajat legtöbbször nem a kész, hanem a feldolgozott termékek tartalmazzák.
A feldolgozott élelmiszerek általában csomagolt termékek végtelen sok összetevővel, amiket a szupermarketek polcain és a népszerű gyorséttermek menüiben találhatunk meg. Ezekhez nagy mennyiségben adnak olyan anyagokat, amik nem tesznek jót az egészségünknek, Ilyen a só, a cukor, a zsír vagy a mesterséges ízfokozók.
Fenntarthatóság
Természetesen léteznek olyan kozmetikai produktumok, amikben egyáltalán nincs pálmaolaj, ilyenek a limitált összetevőből készülő szappanok, amik elkészítéséhez olívaolajat használnak. De nem is szükséges, teljesen kiütni a pálmaolajat az életünkből. A bojkottálás csak rosszabbat tenne a környezetnek. Ha más növényi olajat, például szójaolajat kellene ugyanilyen mennyiségben termelni, akkor az még nagyobb földterületet igényelne.
Világszerte számos civil szervezet – köztük a WWF – részletese útmutató kiadványokat készített, amelyben tanácsokat adnak a fogyasztóknak, hogyan hozhatnak helyes döntést a pálmaolajjal kapcsolatban. Lényegében csak idő és kis utánajárás kérdése az egész, aminek, ha jobban belegondolunk van értelme, mert nem mindegy, mit kenünk a gyermekeink bőrére.
Kiemelt kép: Thinkstock