Életmód

Kapor, a természetes inzulin

A kapor igen hasznos gyógy- és fűszernövény, mégis keveset tudunk róla.

Mi található a kaporban?

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas káliumtartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6 – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav). Hogy mennyi a növény illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható – írja a vitaminszalon.

A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok, amelyek nagyon fontos összetevői a növénynek, már 50-60 fok körül elpárolognak. A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert azt 75-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100 százalékos kaportablettát, amiben csak a tiszta kapor van, kötőanyagmentesen.

Fotó:common.wikimedia

A kapor szervezetre gyakorolt hatásai

  • Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.
  • Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
  • Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
  • A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.
  • A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából.
  • Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is.
  • Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes.
  • A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.
  • A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.
  • Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!

Vércukorszint-csökkentő hatás

A fahéj mellett a kapormag is hatékony a 2-es típusú diabetesznél. Kutatások szerint a kapormagban található eugenol segíti az inzulin termelődést a hasnyálmirigyben, másrészt a benne lévő vanádium is az inzulinszabályozásban vesz részt. Segítségével az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át. A vanádiumnak koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére.

Jó tudni

Ha egyszerre sok kaprot fogyasztunk, akkor hirtelen viszi le a vércukorszintet, ezért csak fokozatosan alkalmazzuk. Figyeljük meg, hogyan reagál rá a szervezetünk.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.