Életmód

Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján

November 30-a András napja, aki „bezárja a hegedűtokot”, véget vet a kisfarsangnak, jön az adventi csendesség.

András napja a disznóvágások kezdete, s előbbitől függetlenül a házassági varázslások ideje is.

A napot több népszokás kíséri

András nap a téli napfordulat közelébe esik, emiatt igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra, leginkább pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira. Házassági varázslatokra igen alkalmas, vannak kimondottan vicces praktikák nagyon kétségbeesett hajadonoknak.

Andrást termőnapként is emlegetik. Például ezen a napon párosították a disznókat.

András élete és vértanúsága nem kecsegtet olyasmivel, ami a házasságra áhítozókat reménnyel kecsegtetné.

András napján mégis házasságjóslással foglalkoztak nagyanyáink.

Feltételezhetjük ezért, hogy András és Katalin neve is úgy került a házasság és szerelemvarázslatok közé, hogy ünnepük olyan pogány istenség emléknapjára esett, akinek  bőven volt köze  a szerelmi varázsokhoz.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A téli napforduló pedig – csakúgy, mint a nyári – ősidők óta jóslások kedvező ideje. Ezért aztán “andrásoltak” a lányok, míg férjhez nem mentek.

Az ifjakat is foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük

13 cédulára leány/ fiú  neveket írtak, s Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét.

András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a disznóól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva megy férjhez.

András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon.

A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.

András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták:

András, neked kendermagot vetek… András, neked ‘kendermagot vetek … Mondd meg nekem kihez megyek?

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.

Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt.  Több  leány is összejött s amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez.

Néhol a lányok sóba tettek néhány vöröshagymát.

Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.

András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak:

Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.

Zsobokon ezen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfi neveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni. Majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.

Másutt az eladó sorban lévő lány  sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.

András napján hétféle fűből teát főzött a kíváncsi lány. A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.

Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.

Ugyanott más is volt szokásban

A lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

Az András körüli napokra esik advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja.

Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom.

A katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték ideje. Advent időszaka  az ünnepre  való testi és lelki felkészülés ideje volt – a helyén volt a világ. Advent 4 hete alatt  készültek fel a betlehemesek.

Ekkor jártak az ostyahordó gyerekek

A kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Így adakoztak a vékony pénzű tanítónak abból a kevésből, amijük volt.

Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik.

Forrás ittitt és itt.

Kiemelt kép: MTI

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.