Így ismerik a gyerekek a gyógynövényeket

A hagyományokat számtalan vidéki generáció hozta létre, akik közel éltek a természethez és harmóniában annak minden elemével.
Kapcsolódó cikkek

A gyógyászati és élelmiszer forrásként alkalmazott gyógynövények, illetve a vadon termő növények mindig is jelen voltak az emberiség és a vidéki ember mindennapi életében. Egy átlagos vidéki lakos találkozik ezekkel a növényekkel erdőben, réten, legelőn, különböző mocsaras élőhelyeken és száraz, napsütötte lejtőkön.

Foto: Wikimedia Commons

De vajon mit tudnak a gyógynövényekről a gyerekek?

Erre voltak kíváncsiak a kutatók, akik egy felmérés keretében négy közép-európai országban töltették ki vidéken élő gyerekekkel a kérdőíveket: Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában és Csehországban.

Fotó: Wikimedia Commons

A kutatók természetesen nem ronthattak tudományos megközelítéssel a megkérdezettekre, így kedvcsinálóként először arról érdeklődtek, gyakran kirándulnak-e, sétálnak-e a lakóhelyük közelében, tevékenykednek-e a kertben, így segítve a családjukat, a kedvenc virágjuk és gyűjtenek-e gyümölcsöket vagy virágokat, s ha igen, milyen célból?

Már az ezekre a kérdésekre adott válaszok is sok érdekességet mutattak. A gyerekek többsége azt válaszolta, hogy gyakran sétál, és vesz részt szabadtéri tevékenységekben, többségük sokat segít szüleinek a kerti munkákban, a kedvenc virág pedig túlnyomórészt a rózsa és a tulipán volt, de a gyerekek emlékeztek olyan fajokra is, mint a krókusz, százszorszép, ibolya, hóvirág, nárcisz, kankalin, ibolya, szegfű.

A legtöbb gyerek szedett már epret, málnát, áfonyát, bodzát, ribizlit, almát, cseresznyét, szilvát és barackot is. A válaszadókazért gyűjtöttek virágot, hogy csokrot készítsenek az édesanyjuknak, vázába tegyék, vagy egy tanáruknak adják. A fiatal válaszadók gyűjtöttek gyógynövényeket is, mint például kamillát és gyermekláncfüvet, főleg a nagymamáiknak, de egyesek gyűjtöttek még kankalint, virágokat, hársat és vadrózsát.

A gyógynövényekkel kapcsolatos konkrét ismereteket az utolsó kérdésre hagyták a kutatók.

A fiatal válaszadóktól e témakörben azt kérték, nevezzék meg, hogy mire használhatók a következő növények: rózsa, cseresznye, bodza, napraforgó mag, kamilla és zeller?

A válaszokból egészen szép „gyógynövény-felhasználási útmutató” kerekedett.

Ezek szerint a vadrózsából a legjobb teát, levet, lekvárokat, bort vagy likőrt készíteni. Hasonló válaszokat kaptak, amikor a gyerekeket megkérdezték a cseresznye felhasználási lehetőségeiről, habár ezen növények esetében a leggyakoribb válasz cseresznye elkészítésénél a lekvárok és levek voltak inkább, mintsem a közvetlenül gyűjtés utáni fogyasztás.

A gyerekeknek tudomásuk van arról, hogy a bodzavirág szárítás után a népi gyógyászatban alkalmazható lázas megbetegedések kezelésére, gargalizálásra torokgyulladás és influenza esetén. Megemlítették, hogy a bodza gyümölcseiből szoktak lekvárt, likőrt és bort készíteni, és a virágzó bodza vázában mutatós.

A napraforgó magokat a válaszadók többsége olajnyerésre használja, és kenyér alapanyagként is alkalmazható. A virágzó napraforgó nagyon dekoratív.

Foto: Wikimedia Commons

Néhány gyerek kifejtette, hogy a kellemes illatú kamilla nagyon fontos gyógynövény, alkalmazható megfázás kezelésére, hasfájásra, és a kamillatea adható kicsi gyereknek is. A kamillát samponok és szappanok gyártásához is használják.

A zeller tulajdonságai miatt értékes zöldség. Salátákat és leveseket lehet belőle készíteni, jellegzetes illatára emlékeznek a gyerekek és jól társítják vele.

Összegzés ugyan nem készült, de a válaszokból az jól kitűnik, hogy a vidéki gyerekek a nagyiknak és a szülőknek köszönhetően a gyógynövényekkel kapcsolatban kiváló alapismeretekkel rendelkeznek.