Egy egyszerű kenyérsütés, vagy savanyítás, befőzés a fiatal generáció tagjaitól többnyire távol áll. Végtére is, akkor mi célból alakultak volna az élelmiszergyártó cégek?
10 alapvető tudás, amit újra meg kell tanulnunk
1. Gyógyító leves készítése
A régiek még tudták, hogy minden apróság számít, így az ételek készítésénél is felhasználtak mindent, amit csak lehetett. Tudták, hogy a tyúkhúsleves a legtöbb betegségre gyógyír. A csontokat sem dobták el, mert tudták, hogy gyógyító leves készülhet belőle. A megmaradt, még nem felhasznált csirke-, marha- vagy sertéscsontokat tartósították, majd betegségek idején felzöldségelték és megfőzték. Ezekkel az apróságokkal nem csupán pénzt spórolhatunk, hanem ásványi anyagokkal töltjük fel a szervezetünket.
2. Barkácsolás, javítás, varrás
Régen mindenkinek ismernie kellett az alapvető javítási, barkácsolási technikákat, hiszen az emberek nem engedhették meg maguknak, hogy bármi veszendőbe menjen. A férfiak jól bántak a fűrésszel, kalapáccsal és az alapvető szerszámokkal és megjavították a ház körüli meghibásodásokat, de akár új bútorokat is tudtak készíteni. A nők a varrás, szövés, fonás, foltozás mesterei voltak. Büszkén viselték helyrehozott, megfoltozott ruháikat. És nem csupán ruháikat, hanem otthonaikat is díszítették. Hímzett terítőik többnyire saját készítésűek voltak. Ezek olyan képességek, melyek ma is fontosak lennének.
Ez is érdekelhet >>> Sublót kemence, bödön, ilyen volt a nagyi vályogháza
3. Fermentálás, erjesztés – befőzés
A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű divat az egészségükkel törődők körében, hanem évezredekre nyúlik vissza a készítésük és felhasználásuk, éppúgy megtalálhatjuk ezeket az étkeket a nyugati, mint a keleti kultúrákban. Például az erjesztéssel tartósított káposzta, a paprika, uborka és egyéb zöldségfélékből álló „szupertáplálék“, hiszen magas rosttartalma, alacsony kalóriatartalma mellett tele van C-, A- és B-vitaminnal, de mindenekelőtt a bélflórára jótékony hatással lévő baktériumokkal. Tehát a fermentálás egy olyan tartósítási forma, ami káros adalékok hozzáadása nélkül történik, és mivel nem éri az ételt sem túl magas, sem túl alacsony hő, így a benne lévő vitaminok és enzimek is jelen lesznek a végtermékben, így erősítik immunrendszerünket. A fermentáláson túl ne felejtsük, hogy a kertben termett gyümölcsök téli tartósítása, befőzése is a nyári feladatok egyik legfontosabb része volt.
4. Házi tejtermékek készítése
A modern konyha megfeledkezik a takarékosságról. Megvásároljuk a drága, mindenféle eljárással készített tejet, tejfölt és egyéb tejterméket. Nagyanyáink idején a tejnek egyetlen cseppje sem veszett kárba. Ha megsavanyodott, aludttej, tejföl, tejszín készült belőle. A vaj, tejföl, túró és sajt készítése majd mindennapi elfoglaltság volt. Ma már egyre többen fedezik fel újra ennek varázsát és nem utolsó sorban utánozhatatlan ízét.
6. Kertészkedés
Régen a nők voltak a kert-és konyhafelelősek, és nem véletlen került a konyhakert közvetlen a ház közelébe, hiszen így csak karnyújtásnyira volt a főzéshez szükséges zöldség, gyümölcs. Elődeink bölcsessége e területen is a feledés homályába vész, gondoljunk csak az új építésű házak kertjeire, ahol csupán fű-fa-bokor-virág díszlik a kertekben. Pedig nem szükséges nagy erőfeszítés és terület ahhoz, hogy családunk számára biztosítsuk a friss retket, salátát, répát, hagymát vagy éppen a paradicsomot. Kezdjük kicsiben és próbáljuk meg 20 négyzetméteren a kertészkedést.
7. Az eredeti házipatika
Mivel az emberek szűk közösségekben éltek, orvosi ellátás híján meg kellett tanulniuk önmagukról gondoskodni. A nők hamar kitanulták a gyógyászat misztériumait, megismerkedtek az összes környező növény hatásaival, s csak és kizárólag ősi receptek alapján kezelték a különféle megbetegedéseket. Bodzát és csombormentát használtak láz és hőemelkedés ellen, csalánt az ízületek kezelésére és vértisztítóként, pemetefüvet, lándzsás útifüvet köhögés esetén, körömvirágkrémmel hűsítették a felsebzett bőrt és diófalevéllel fertőtlenítették az otthonukat fertőzések esetén. Jó lenne ezt a fajta ősi tudást újra megtanulnunk, hogy a szintetikusan előállított gyógyszerek helyett vagy mellett a természet kínálta alternatívát is hasznosítsuk.
8. Kötés, horgolás, hímzés
Biztos akad a szekrényünk mélyén olyan farmernadrág, alig használt ruhadarab, vagy éppen anyag, fonal, ami jól hasznosítható lenne. Elődeink nagy mesterei voltak a kötés-varrás-horgolás és hímzés művészetének és tévézés helyett vagy éppen mellett hasznos darabok születtek. Kérdés, hogy ma hányan elevenítenék fel, sajátítanák el ezt kézműves tudásanyagot.
9. Házi készítésű tisztítószerek
Mostál más mosószappannal? Ha nem, akkor ne gondold, hogy ördögtől való és tegyél egy próbát. Egy igazán jó mosószappan semmivel sem rosszabb vagy kevésbé hatékony, mint a mai tisztítószerek. Ha pedig kedvet kaptál, akár el is készítheted. Egy órányi munkával biztosíthatod a család “mosószerét” 2-3 hónapra. Elődeink a fahamunak is nagy hasznát vették a ház körül. További hasznos alternatíva otthonunk tisztántartásában az ecet. Mennyit tudsz az egyszerű, vegyszermentes, nagyis takarításról? Érdemes megismerni!
10. Kenyérsütés
A boltban vásárolt kenyerek gyakran nagy mennyiségű só- és édesítőszereket, valamint alkalmanként egyéb adalékanyagot is tartalmaznak. Valljuk meg, hogy az otthoni kenyérsütés a robotgépek világában ma már nem túlzott elvárás, fogjunk bele és tegyünk adalékmentes, egészséges kenyeret a család asztalára.
Írta: Kicsiny Marcián
Ez is érdekelhet >>> Ezért kedvelik sokan a sparheltet
