Az emberi vércsoportokat a vörösvértestek sejthártyájának anyagai szerint különböztetjük meg.
Tokeji Furukawa japán professzor 1930-ban egy szaklapban megjelent írásában azt ecseteli, hogy a négy vércsoport – A, B, AB és 0 – reflektál az emberek személyiségére.
Elmélete azóta rendkívül elterjedt lett az ázsiai országban, a japán televízióban és újságokban pedig az asztrológiai horoszkópok mellett vércsoport szerinti horoszkópot is közölnek, a témáról íródott könyvek pedig állandó bestsellerek, bár a személyiség és a vércsoport közötti összefüggést, csakúgy, mint az asztrológiát, egyelőre tudományosan nem sikerült igazolni.
Mindazonáltal rengeteg kutatás részletezi, hogy a vércsoportok miként hatnak az egészségünkre, és ez már önmagában lenyűgöző. Úgy tartják, hogy a különböző vércsoportok képesek minket megvédeni különböző betegségektől. A tudomány jelenlegi állása szerint a következőket lehet tudni a vércsoportokról.
A vércsoport
A vörösvértesteken csak A antigének, a plazmában csak B antitestek találhatók meg. Ha A típusú a véred, akkor A és AB vércsoportú személyeknek adhatsz vért.
A rendelkezésre álló kutatások szerint a vörösvértestek antigénjei meghatározzák, milyen mennyiségű hormon szabadul fel a testben. Az A vércsoportúaknál általánosságban magasabb a stresszhormon, a kortizol (egy szteroid hormon, amit a mellékvesekéreg a koleszterinből szintetizál) szintje.
A többi vércsoporthoz képest nagyobb esélyben áll fenn a gyomor- és hasnyálmirigyrák, valamint a leukémia kialakulásának kockázata, de gyakoribb a himlőfertőzések és a súlyos malária megjelenése is. Más kérdés, hogy a szúnyogok a legkevésbé találják vonzónak az A vércsoportú személyeket.
A japán tradíciók szerint az A vércsoporthoz tartozók komoly, kreatív, értelmes, türelmes és felelősségteljes személyek, még akkor is, ha makacsok.
B vércsoport
A vörösvértesteken csak B antigének, a plazmában csak A antitestek találhatók meg. Vért B és AB csoportúaknak lehet adni.
A 0-s vércsoportúakhoz képest 11 százalékkal nagyobb az esélye a szívbetegségek kialakulásának. A Harvard Egyetem kutatása szerint az AB és B vércsoportú nők körében a legnagyobb a kockázata a petefészekráknak, ugyanakkor a B vércsoportúaknál 50 ezerszer nagyobb a jóindulatú baktériumok száma a szervezetben az A-s és 0-sokhoz képest.
Japánban a B-s vércsoportúakat szenvedélyesnek, aktívnak, kreatívnak és erősnek tartják, akik mégis önzők, felelőtlenek, könyörtelenek és kiszámíthatatlanok.
AB vércsoport
A vörösvértesteken A és B antigének találhatók meg, a plazmában viszont nincsenek A és B antitestek. Az AB vércsoportúak AB-seknek adhatnak vért.
Összehasonlításként, a 0-s vércsoportúakhoz képest 23 százalékkal nagyobb az esélye a szívbetegségek kialakulásának, a terhes nők esetében pedig dupla akkora a kockázata, hogy magas lesz a vérnyomásuk.
A Neurology című tudományos folyóiratban megjelent vizsgálat szerint az AB vércsoporttal rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel szenvednek kognitív nehézségekben, ami kihat a memóriára, a beszédre és a koncentrációra.
Aki AB vércsoportú, az laza, fegyelmezett, racionális, alkalmazkodó, de kritikus, határozatlan, felelőtlen és feledékeny is egyben, állítják a japánok.
0 vércsoport
A vörösvértesteken nincs A és B antigén, de van A és B antitest a plazmában. A leggyakoribb vércsoport, a 0-negatív bárkinek adhat vért.
A 0-s vércsoportúaknál könnyen alakulhatnak ki fekélyek és ha hiszed ha nem, az Achilles-ín szakadásnak is fennáll a veszélye. A jó hír, hogy hasnyálmirigyrák kialakulásának csekély az esélye, a szúnyogok ugyanakkor előszeretettel szívják a 0-s vért.
Önálló, erős akaratív, intuitív, de sajnos önző, hideg, kiszámíthatatlan és munkamániás személyek a japán hit szerint a 0-s vércsoportúak.
(MNN)