Életmód

Nincs szükség gyermekünk mindennapi fürdetésére

Fekécs Edit
Fekécs Edit

2016. 11. 28. 17:25

Érdekes kutatások kezdődtek szerte a világban, hogy kiderítsék, vajon a koszban található-e az egészségünk kulcsa. A kialakulóban lévő kutatási ágazat rámutat arra, hogy a háztáji kertben lehet a gyógymód néhány civilizációs betegségünkre.
Korábban a témában:

Az intések, hogy „moss kezet, mielőtt leülsz az asztalhoz”, „ne nyúlj hozzá, mert piszkos”, „mosd meg a gyümölcsöt mielőtt megennéd”, ismerős ugye?

A nyugati világ mára nyikorgó tiszta- ámde krónikusan beteg. Sok gyermeket betegségeik -mint pl. allergia, asztma vagy ekcéma – már egyszerűen megakadályoznak, abban hogy kimenjen játszani a szabad levegőre, társaikkal, az állatokkal. Néhány ilyen betegség visszavezethető arra, hogy testünk nem kapja meg, azt a bizonyos mennyiségű „jó” szennyeződést.

Vagyis a kosz nem rossz, hanem jó?  Nézzük a választ.

A mai, nyugati kultúrában, a gyermekeknek elég egy kicsit is piszkosan hazaállítaniuk, máris kádba parancsolják őket, és szigorúan antibakteriális hatású szappannal sikálják végig tetőtől talpig. Így azonban minden természetes immunreakciót azonnal bukásra ítélünk, legyengítve így a gyermek immunrendszerét.

Kapcsolódó anyag >>> Miért felejthetetlen a vidéki nyaralás a nagyinál?

Világszerte végzett vizsgálatok alapján a bizonyosságot nyert, hogy a szervezet korai találkozása a környezett káros hatásaival  elengedhetetlen az egészséges immunrendszer kialakulásához. Egy Kanadában végzett tanulmány azt mutatja, hogy kimutatható az immun-egészségbeli különbség a hagyományosan született és nevelt csecsemők és az inkubátorban nevelt  gyermekek között.

Fotó: Lauren Knight

Egy európai tanulmány allergén mintákat gyűjtött olyan gyermekek lakhelyén, akik Waldorf-rendszerben, egy farmra kihelyezett iskolába jártak, és összehasonlították, más, hagyományos iskolába járó gyermekek ugyanilyen mintájával.

Az eredmény nem meglepő, a „farmer” gyerekek jóval több szennyeződésnek vannak kitéve, viszont e miatt szervezetük nagymértékben ellenállóbb.

A Journal of Pediatrics (amerikai gyermekgyógyászati szaklap) egy cikke megállapította, hogy azoknál a családoknál, ahol mosogatógépet használtak, kimutathatóan nagyobb volt az allergiás megbetegedés a gyerekek közt, mint ahol ezt nem használtak. Persze az is igaz, hogy az utóbbiak, zömében vidéki családok, jóval több friss élelmiszert fogyasztanak.

Túl sokat fürdetjük a gyerekeket

Jó, ha megnézzük a hagyományos hagyományos babaszappanok és samponok összetételét, valamint az illatosított krémeket és olajokat, mert a sok közülük nem biztonságos a gyermekek bőrének.

Ne feledjük: Amit nem adnánk a gyerek szájába, azt a bőrére se tegyük., mert éppúgy felszívódik a véráramba. Vegye figyelembe azt is, hogy a hidratáló csak akkor szükséges, ha a bőr a természetes védekezőképességét már elveszítette ( a káros anyagokkal terhelt kozmetikumok, szappanok, tusfürdők miatt).

Fotó: Thisblewmymind.com

Az American Academy of Dermatology ajánlása szerint a 6 és 11 éveseknek elég lenne a heti 1-2-szeri fürdés, kivéve, ha extrém piszkosak, vagy túlzottan leizzadtak.

A talaj önmagában nem egészségtelen

Rengeteg élet (baktériumok, gombák, kisebb fonal férgek) van benne, minél gazdagabb a talaj, annál több növény terem meg benne. A mikroorganizmusok mindenütt ott vannak, a bélben, a bőrön, a hajunkon, a kanapén ahol ülünk épp, a kutyánkon, és közben hatással vannak mind a fizikai jólétünkre, mind a mentális és érzelmi állapotunkra.

Kapcsolódó abyag >>> Lehet-e boldog egy mai gyermek vidéken?

Psychobiotika, az új gyógyászati terület, megpróbálja megtalálni az összefüggéseket a szervezetünkben élő mikroorganizmusok és a hangulati reakciók közt. Ahogy a talaj összetétele változik területről területre, úgy az emberi mikrobiológia is változik egyénenként.

Credit: Copyright 2016 Susan Lutz
Credit: Copyright 2016 Susan Lutz

Az USA járványügyi hivatala számolt be arról az érdekességről, hogy

az autoimmun betegségek háromszor annyi nőt érintenek mint férfit. Ennek feltételezhetőn a kislányok felé irányuló társadalmi elvárások, miszerint ”úrinő ilyet nem csinál”, lehetnek az egyik legfőbb okozói.

Tony Stallins, a Kentucky Állami Egyetem földrajz professzora felhívja a figyelmet arra, hogy a dolog közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondolják néhányan. Mert egyfelől ”jó” kosz igenis kell az emberi szervezetnek, de közben figyelembe kell venni, hogy a nyugati ember egyszerűen már elszokott tőle. Másfelől ezt szimulálni nem lehet, vagyis csak a saját ”találkozás” a kosszal, az ami segíthet az immunitás kialakulásában. Merjük tehát koszosnak hagyni gyermekünket!

Via/ Washington Post / Treehugger

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.