Kanyó Alfonzné fiatalon a virágkötészettel “barátkozott”, majd 2008-ban – amikor elveszítette állását – a csuhéfonás ihlette meg. Azóta alakokat, élethelyzeteket, emberformákat, ünnepekhez kapcsolódó szimbólumokat formál meg kukoricacsuhéból, olykor egy-két más kiegészítő anyag felhasználásával.
A Nógrád megyei Litkén élő kézműves mesterien hajtogatja, formázza és csomózza a kukoricacső erős rostú leveleit. Egyik kedvenc témája az advent és a karácsonyi ünnepkör.
A Magyar Kézműves Remek-díjas, népi iparművész ezekben az ünnepi témájú alkotásaiban kiegészítőként mákgubót, gyapjút, kukorica csutkát és fakérget is használt. A míves munkák valóban gyönyörűek és ünnepi hangulatot varázsolnak a lelkekbe.
Kapcsolódó cikk: Íjászkodó őseinktől Szent Istvánig
