Erdélyben, a Brassó megyei Ürmösön több mint egy évszázada a falu egyik legjelentősebb ünnepe a farsangi felvonulás. Egykoron tojást, szalonnát, kolbászt kaptak a résztvevők, akik mindent beraktak egy nagy lábasba, s hatalmas tojásrántottát készítettek belőle. Ettek, ittak, majd utána mentek a bálba.
Ürmös jelenleg 2000 lakost számlál: valamikor többségében magyar ajkúak lakta település volt, ma azonban sok a román és a vegyes család. A romák a lakosság felét teszik ki. Ők egymás között cigányul beszélnek, a helyi iskolában a cigány nyelvet is tanulják a gyermekek. Jelenleg 700–800 közötti a magyarok száma, a többi lakos román.
A múlt hét végi farsangon székely női és férfi népviseletbe öltözött fiatal férfiak vonultak át a falun feldíszített lovakon, élükön kéregetőkkel – az úgynevezett „batyukásokkal” – és rezesbandával, a náddal borított kóborszekér, az úgynevezett „bolond szekér” és a kísérők előtt.
A társaság a falu összes utcáját végigjárta: több kapunál megpihentek, ahol köményes pálinkát, fánkot és kürtőskalácsot kínáltak nekik.
