A legjelentősebb felfedezés, hogy tizenegy új manióka fajt találtak Brazíliában. Ez azért fontos, mert gumós gyökere a világ negyedik legjelentősebb kalóriaforrása az emberiség számára, a trópusokon tulajdonképpen nélkülözhetetlen.
Másik szembetűnő újdonság egy Madagaszkárból származó bambusz, melyen tüskés virágok teremnek, de kifejlődésük évtizedekig is eltarthat.
Több kerti növény, például begóniák, rózsák és ibolyák rokonai is bekerültek a friss növényhatározóba.
A jelentés megállapította, hogy több mint 28 ezer növényfajt regisztráltak idáig gyógyászati célokra. Erre a listára került fel a Borneóban és Ecuadorban őshonos szőlőfajta, amely a Parkinson-kór kezelésére termesztett növény közeli rokona.
A kutatók úgy értékeltek, egyáltalán nem szokatlan, hogy ennyi új fajt fedeztek fel, hiszen a Föld nagy részét nem ismerjük még és semmit nem tudunk róla.
Mint fogalmaztak, az évezredes klímaváltozás miatt a növények folyamatosan alkalmazkodnak az őket érő környezeti hatásokhoz.
Számos növényfaj majdnem kihalt, mielőtt felfedezhették volna. Egy egyedülállóan virágzó fafajból – amit egy uránbányánál találtak az afrikai Maliban – mindössze tíz egyed maradt meg, és így rögtön kritikusan veszélyeztetetté nyilvánították.
A tudósok most azt remélik, hogy Kolumbiában folytathatják a keresgélést, miután az országban megkötötték a békeszerződést. A dél-amerikai ország határain belül a világon rendkívüli a biológiai sokféleség, de az embereknek fogalma sincs, milyen növényeken taposnak.
A kutatásból kiderült, hogy 2016-ban a növények húsz százaléka volt veszélyeztetett, a kártevők, betegségek és invazív fajok pedig évi legalább 500 milliárd dolláros kárt tesznek a világ mezőgazdaságában. Arról is szóltak, hogy a tűzvészek évi 340 millió hektáron pusztítanak, ami India nagyságú terület.
