1700 új növényfajt fedeztek fel tavaly a világon

A legjelentősebb felfedezés, hogy tizenegy új manióka fajt találtak Brazíliában. Ez azért fontos, mert gumós gyökere a világ negyedik legjelentősebb kalóriaforrása az emberiség számára, a trópusokon tulajdonképpen nélkülözhetetlen.

E mellett más ehető növény, így a kapribogyó, a gyömbér, a vanília és a cukornád vadon élő, eddig ismeretlen rokonait is sikerült felfedezni.

Másik szembetűnő újdonság egy Madagaszkárból származó bambusz, melyen tüskés virágok teremnek, de kifejlődésük évtizedekig is eltarthat.

Több kerti növény, például begóniák, rózsák és ibolyák rokonai is bekerültek a friss növényhatározóba.

A jelentés megállapította, hogy több mint 28 ezer növényfajt regisztráltak idáig gyógyászati célokra. Erre a listára került fel a Borneóban és Ecuadorban őshonos szőlőfajta, amely a Parkinson-kór kezelésére termesztett növény közeli rokona.

A kutatók úgy értékeltek, egyáltalán nem szokatlan, hogy ennyi új fajt fedeztek fel, hiszen a Föld nagy részét nem ismerjük még és semmit nem tudunk róla.

Mint fogalmaztak, az évezredes klímaváltozás miatt a növények folyamatosan alkalmazkodnak az őket érő környezeti hatásokhoz.

A legjobb példa erre egy Madagaszkárban azonosított kávéfaj. Hatalmas szemei vannak és simán megél 40 Celsius-fokban is. Bőven megvan benne a potenciál, hogy a jövő kávéja lehessen. 

Számos növényfaj majdnem kihalt, mielőtt felfedezhették volna. Egy egyedülállóan virágzó fafajból – amit egy uránbányánál találtak az afrikai Maliban – mindössze tíz egyed maradt meg, és így rögtön kritikusan veszélyeztetetté nyilvánították.

A tudósok most azt remélik, hogy Kolumbiában folytathatják a keresgélést, miután az országban megkötötték a békeszerződést. A dél-amerikai ország határain belül a világon rendkívüli a biológiai sokféleség, de az embereknek fogalma sincs, milyen növényeken taposnak.

A kutatásból kiderült, hogy 2016-ban a növények húsz százaléka volt veszélyeztetett, a kártevők, betegségek és invazív fajok pedig évi legalább 500 milliárd dolláros kárt tesznek a világ mezőgazdaságában. Arról is szóltak, hogy a tűzvészek évi 340 millió hektáron pusztítanak, ami India nagyságú terület.

És még

• Ötven magyarországnyi erdőterületet fedeztek fel
• Műanyagevő hernyók jelenthetik a megoldást a környezetszennyezésre
• Veszélyes lehet a beporzó rovarokra a felelőtlen permetezés

(The Guardian)