Életmód

Bálint gazda vallja, hogy a munka életben tartja az embert

A 98 éves Bálint György a Prima Primissa tavalyi díjátadóján célul jelölte ki, hogy sokan legyenek a munkát szerető emberek a társadalomban, utalva Gárdonyi Géza A lámpás című regényére.

Prima Primissima Díjat nyert az ország kertésze
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapta az elismerést Bálint György.

Az ország kertésze a HVG-nek adott interjújában arról beszélt, a kiváló regényíró sokra értékelte a falusi tanítók munkáját, „kis lámpásoknak” nevezte őket. Hasonló kicsi lámpás szeretne lenni ő is.

Gyerekkorom óta leginkább ez a mondás fejezi ki a világszemléletemet: ne múljék el nap munka nélkül. Még ma is, amikor este leteszem a fejemet a párnára, végiggondolom a napomat. Ritkán fordul elő, de rossz érzés, ha az derül ki, hogy aznap nem jutottam semmire. Meggyőződésem, hogy a munka életben tartja az embert

– fogalmazott.

A lapnak a beceneve eredetéről is beszélt. Amikor friss nyugdíjasként az Ablak című műsor stúdiójában bemutatkozott, és elmondta, milyen tanácsokat próbál adni, az egyik fiatal kolléganője felkiáltott: „Maga lesz a Bálint gazda!”

MTI Fotó: Czimbal Gyula

Még a KB agitprop osztályának rettegett vezetőjével, Lakatos Ernővel is jóváhagyatták, mert a Szabad Európa Rádióban szintén ezen a néven adott kertészeti tanácsokat az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint, aki nagy ellenzője volt a szocialista mezőgazdaságnak. Én megtiszteltetésnek vettem ezt a címet, mert a falumban régen és a világon mindenhol a tapasztalt, megbecsült embereket szokták gazdának hívni

– mesélte.

Arra a kérdésre, hogy visszafordítható-e a vidék hanyatlása, elnéptelenedése, Bálint gazda úgy felelt, óriási hiba volt olyan körülményeket teremteni, hogy az orvosok, a pedagógusok, az agrárszakemberek, a mérnökök elmenjenek az országból.

De még a nem jól kereső foglalkozásúak is, mert inkább tányért mosogatnak külföldön. Nem lett volna szabad a társadalom gondolatmenetébe beszivárogtatni, hogy ez határokkal szigorúan körülvett ország, amely csak a saját életét, identitását fogadja el. Nem lehet elszigetelni ma már egyetlen országot sem

– mondta.

Elárulta, hogy a tavaly nyert díjai összegének egy részét már átutalta az Oltalom Karitatív Egyesületnek. Emellett felújíttatja a kistarcsai kórház rózsakertjét, és alapítványt létesít a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán a legjobb eredményt elérő hallgatóknak.

A teljes interjút ide kattintva találja. – Kiemelt kép: MTI

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik