Életmód

5 közkedvelt étel, ami tönkreteszi környezetünket

A Föld lakossága nő, egyre többen vagyunk, így egyre többet eszünk. A növekvő kereslet miatt világszerte egyre több területet vágnak tarra, alakítanak termőterületté. Környezetünk védelmének érdekében ideje odafigyelni arra, hogy mi az, amit vásárolunk.
Korábban a témában:

Mi az, amit mértékkel fogyaszt egy tudatosan étkező? Húst, hisz a húsgyártás köztudottan súlyosan megterheli a környezetet, sőt az egészséget is. Helyette inkább eszik sokféle zöldséget, gyümölcsöt, de ha igazán figyel étrendjének környezeti hatására, akkor inkább helyit választ, azt, ami épp terem- írja a Föld napja Alapítvány.

Ha környezettudatosan szeretnénk élni és étkezni, akkor az alábbi ételekből csak mértékkel együnk.

Avokádó – Őserdők  az áldozatok

Finom, egészséges, és sokféleképpen elkészíthető! A baj csak az, hogy a mexikói konyha kedvelt alapanyaga mára túlhódította a világot. A világ avokádótermesztését ma is Mexikó uralja, ám a növekvő kereslet miatt egyre nagyobb területeket vágnak tarra, hogy avokádócserjékkel ültessék be az ősi fenyvesek helyét. Az avokádófáknak viszont kétszer annyi vízre van szükségük, mint a fenyőerdőknek, és az őserdők eltűnésével alapvető fontosságú fajokat veszélyeztetnek, többek között a vándorló nagy királylepkéket.

Becslések szerint 2000 és 2010 között évente 690 hektárral nőtt a kivágott erdők száma, a veszteség mára már 150 000 hektárra tehető. Jelenleg ellenőrizhetetlen, hogy a boltokban kapható avokádó legális vagy illegális farmról származik-e.

Mértékkel fogyasszuk, válasszunk inkább helyi terméket!

Fotó: pixabay

 

Quinoa – Az elrabolt arany

A quinoa, az inkák aranya a köleshez hasonló álgabona, nagyon kevés szénhidrátot, meglepően sok fehérjét és ásványi anyagokat tartalmaz. Ugyanúgy könnyű elkészíteni, mint a kölest, gabonára hasonlító, kissé édeskés, semleges íze miatt pedig sok mindennel társítható.

Az eredetileg a dél-amerikai szegények eledeleként ismert fehérjedús quinoa az utóbbi húsz évben kedvelt élelmiszer lett az egészséges életmódot követők között. Ez okozta, hogy  a bolíviai, perui szegények eledelének ára a túlkereslet miatt átlag több mint a tízszeresére nőtt, így a helyi lakosok már nem jutnak hozzá hagyományos élelmiszerükhöz, kénytelenek helyette az olcsóbb, importált, gyenge minőségű ételek közül választani. Mind e mellett Dél-Amerikában  egyre nagyobb területeket vonnak be a termesztésébe, és ezzel károsítják az ottani természeti forrásokat.

Quinoa helyett válasszuk a nálunk is termő, értékes kölest, amiből változatos ételeket készíthetünk.

Kókuszolaj – Messziről érkező ártalom

Az egészségesnek kikiáltott kókuszzsír vagy -olaj környezeti károkozása ugyan kisebb, mint a pálmaolajé, de a kereslet miatt egyre több kárt okoz, ráadásul egyáltalán nem egészséges. A kókuszzsírban majdnem hatszor annyi telített zsírsav van, mint például az olívaolajban.  A telített zsírok növelik az érelmeszesedés kockázatát, a szív és érrendszeri betegségek, a stroke kialakulását.

A növekvő világkereslet miatt egyre több ültetvényt telepítenek India, Srí Lanka, Malayzia, Tajföld, Afrika tengerpartjain, kiirtva az ősi növényzetet, a mangrove erdőket, veszélyeztetve ezzel a biológiai sokféleséget és a partok védelmét. A kókuszdióból préselt olaj finomítása ipari méretekben zajlik. A barnás színű, erős illatú olaj finomításához és szagtalanításához gyakran vegyi anyagokat használnak, mint például a kőolajból nyert hexánt, ami ártalmas az egészségre és veszélyes a környezetre.

A távolról szállított kókuszzsiradékok helyett válasszuk a telítetlen zsírsavban gazdag repce-, szőlő- vagy olívaolajat, és ne féljünk a ésszerű zsírfogyasztástól sem.

Fotó: pixabay

Pálmaolaj – Mindent visz

A pálmaolaj termelése súlyosan károsítja a környezetet. A növekvő kereslet miatt főként Indonézia, Borneó és Szumátra szegény, vidéki régióiban tüntetik el az útból az őserdőket, az állatokat, az őslakosokat, hogy hely legyen az újabb és újabb ültetvényeknek.

A pálmaolaj szinte mindenben megtalálható: édességekben, sós rágcsákban, kozmetikumokban, tisztítószerekben és mosószerekben, de még bioüzemanyagokban is. Az Európai Unióban felhasznált pálmaolaj 62%-a élelmiszerekbe és kozmetikumokba, 29%-a biodízelbe kerül, 9%-át pedig energiatermelésre fordítják.

Minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki miatta, és ezzel állatfajokat sodornak a kihalás felé: az orángután 5-10 éven belül, a szumátrai tigris 3 éven belül kihal, ha így folytatódik. Az őserdőket gyakran égetéssel irtják – kárba vész az értékes faanyag, miközben óriási mennyiségű üvegházgáz kerül a levegőbe.  A tüzek, a légszennyezés közvetetten évi 110 ezer ember haláláért felelős a régióban.

A termelés ugyan sok embert foglalkoztat Délkelet-Ázsiában, de amint az ültetvényesek elpusztítják az esőerdőt, a föld nélkül maradt helyieknek nem marad más választásuk, mint beállni ültetvénymunkásnak. Önellátás helyett a lakosok gyötrelmes túlélése ma már teljesen a pálmaolajipar függvénye. A pálmaolaj számlájára írható emberi jogi sérelmek között a gyerekmunka is jelen van, akik a kemény fizikai terhelés ellenére vagy nagyon kevés fizetést, vagy semmit sem kapnak.

Figyeljük a termékek címkéjét és válasszunk pálmaolajmentes termékeket.

Fotó: pixabay.com

Kakaó, csoki -az őserdők ellensége

2030-ra alig marad erdő Nyugat-Afrika több országában – eltűnnek az őserdők, az ültetvényeken virágzik a gyerekmunka, az illegális kakaótermesztés. A csoki iránti kereslet pedig nő. Hódít a „piszkos kakaó” – ugyanis a kereskedelmi láncolatban a legális termést az erdőirtás helyén illegálisan termelt kakaóbabbal ömlesztik össze.  A Kameruntól Sierra Leonéig húzódó térségben Elefántcsontparton és Ghánában – a világ két legnagyobb kakaótermelőjénél – a legsúlyosabb a pusztítás.

Elefántcsontparton 1960 óta 80%-kal csökkent az esőerdők területe.

Etikai szempontból is „piszkos szemek” kerülnek a kakaóba, ha az ültetvényeken gyermekeket alkalmaznak – csak Nyugat-Afrikában több mint kétmillió kiskorút.

A csokoládé iránti kereslet az évtized eleje óta 13%-kal nőtt. A feltörekvő Indiában és Kínában – ahol az egy főre eső évi átlag 1 kg alatt van – rákaptak az „édes bűnre”, meredeken nő a fogyasztás. Afrikára viszont a világfogyasztás mindössze 3,3%-a jut, ahol a kakaóültetvények dolgozói aligha engedhetnének meg maguknak akár egyetlen Mars szeletet is.

Fogyasszuk mértékkel, vásároljunk legális, a termelőt támogató, minőségi fair trade terméket.

Címlapfotó: pixabay.com

Piszkos tizenkettő: lista a legszennyezettebb zöldségekről és gyümölcsökről
Vásároljunk tudatosan, nézzük meg, hogy mit eszünk!

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.