Életmód

5 közkedvelt étel, ami tönkreteszi környezetünket

A Föld lakossága nő, egyre többen vagyunk, így egyre többet eszünk. A növekvő kereslet miatt világszerte egyre több területet vágnak tarra, alakítanak termőterületté. Környezetünk védelmének érdekében ideje odafigyelni arra, hogy mi az, amit vásárolunk.

Mi az, amit mértékkel fogyaszt egy tudatosan étkező? Húst, hisz a húsgyártás köztudottan súlyosan megterheli a környezetet, sőt az egészséget is. Helyette inkább eszik sokféle zöldséget, gyümölcsöt, de ha igazán figyel étrendjének környezeti hatására, akkor inkább helyit választ, azt, ami épp terem- írja a Föld napja Alapítvány.

Ha környezettudatosan szeretnénk élni és étkezni, akkor az alábbi ételekből csak mértékkel együnk.

Avokádó – Őserdők  az áldozatok

Finom, egészséges, és sokféleképpen elkészíthető! A baj csak az, hogy a mexikói konyha kedvelt alapanyaga mára túlhódította a világot. A világ avokádótermesztését ma is Mexikó uralja, ám a növekvő kereslet miatt egyre nagyobb területeket vágnak tarra, hogy avokádócserjékkel ültessék be az ősi fenyvesek helyét. Az avokádófáknak viszont kétszer annyi vízre van szükségük, mint a fenyőerdőknek, és az őserdők eltűnésével alapvető fontosságú fajokat veszélyeztetnek, többek között a vándorló nagy királylepkéket.

Becslések szerint 2000 és 2010 között évente 690 hektárral nőtt a kivágott erdők száma, a veszteség mára már 150 000 hektárra tehető. Jelenleg ellenőrizhetetlen, hogy a boltokban kapható avokádó legális vagy illegális farmról származik-e.

Mértékkel fogyasszuk, válasszunk inkább helyi terméket!

Fotó: pixabay

 

Quinoa – Az elrabolt arany

A quinoa, az inkák aranya a köleshez hasonló álgabona, nagyon kevés szénhidrátot, meglepően sok fehérjét és ásványi anyagokat tartalmaz. Ugyanúgy könnyű elkészíteni, mint a kölest, gabonára hasonlító, kissé édeskés, semleges íze miatt pedig sok mindennel társítható.

Az eredetileg a dél-amerikai szegények eledeleként ismert fehérjedús quinoa az utóbbi húsz évben kedvelt élelmiszer lett az egészséges életmódot követők között. Ez okozta, hogy  a bolíviai, perui szegények eledelének ára a túlkereslet miatt átlag több mint a tízszeresére nőtt, így a helyi lakosok már nem jutnak hozzá hagyományos élelmiszerükhöz, kénytelenek helyette az olcsóbb, importált, gyenge minőségű ételek közül választani. Mind e mellett Dél-Amerikában  egyre nagyobb területeket vonnak be a termesztésébe, és ezzel károsítják az ottani természeti forrásokat.

Quinoa helyett válasszuk a nálunk is termő, értékes kölest, amiből változatos ételeket készíthetünk.

Kókuszolaj – Messziről érkező ártalom

Az egészségesnek kikiáltott kókuszzsír vagy -olaj környezeti károkozása ugyan kisebb, mint a pálmaolajé, de a kereslet miatt egyre több kárt okoz, ráadásul egyáltalán nem egészséges. A kókuszzsírban majdnem hatszor annyi telített zsírsav van, mint például az olívaolajban.  A telített zsírok növelik az érelmeszesedés kockázatát, a szív és érrendszeri betegségek, a stroke kialakulását.

A növekvő világkereslet miatt egyre több ültetvényt telepítenek India, Srí Lanka, Malayzia, Tajföld, Afrika tengerpartjain, kiirtva az ősi növényzetet, a mangrove erdőket, veszélyeztetve ezzel a biológiai sokféleséget és a partok védelmét. A kókuszdióból préselt olaj finomítása ipari méretekben zajlik. A barnás színű, erős illatú olaj finomításához és szagtalanításához gyakran vegyi anyagokat használnak, mint például a kőolajból nyert hexánt, ami ártalmas az egészségre és veszélyes a környezetre.

A távolról szállított kókuszzsiradékok helyett válasszuk a telítetlen zsírsavban gazdag repce-, szőlő- vagy olívaolajat, és ne féljünk a ésszerű zsírfogyasztástól sem.

Fotó: pixabay

Pálmaolaj – Mindent visz

A pálmaolaj termelése súlyosan károsítja a környezetet. A növekvő kereslet miatt főként Indonézia, Borneó és Szumátra szegény, vidéki régióiban tüntetik el az útból az őserdőket, az állatokat, az őslakosokat, hogy hely legyen az újabb és újabb ültetvényeknek.

A pálmaolaj szinte mindenben megtalálható: édességekben, sós rágcsákban, kozmetikumokban, tisztítószerekben és mosószerekben, de még bioüzemanyagokban is. Az Európai Unióban felhasznált pálmaolaj 62%-a élelmiszerekbe és kozmetikumokba, 29%-a biodízelbe kerül, 9%-át pedig energiatermelésre fordítják.

Minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki miatta, és ezzel állatfajokat sodornak a kihalás felé: az orángután 5-10 éven belül, a szumátrai tigris 3 éven belül kihal, ha így folytatódik. Az őserdőket gyakran égetéssel irtják – kárba vész az értékes faanyag, miközben óriási mennyiségű üvegházgáz kerül a levegőbe.  A tüzek, a légszennyezés közvetetten évi 110 ezer ember haláláért felelős a régióban.

A termelés ugyan sok embert foglalkoztat Délkelet-Ázsiában, de amint az ültetvényesek elpusztítják az esőerdőt, a föld nélkül maradt helyieknek nem marad más választásuk, mint beállni ültetvénymunkásnak. Önellátás helyett a lakosok gyötrelmes túlélése ma már teljesen a pálmaolajipar függvénye. A pálmaolaj számlájára írható emberi jogi sérelmek között a gyerekmunka is jelen van, akik a kemény fizikai terhelés ellenére vagy nagyon kevés fizetést, vagy semmit sem kapnak.

Figyeljük a termékek címkéjét és válasszunk pálmaolajmentes termékeket.

Fotó: pixabay.com

Kakaó, csoki -az őserdők ellensége

2030-ra alig marad erdő Nyugat-Afrika több országában – eltűnnek az őserdők, az ültetvényeken virágzik a gyerekmunka, az illegális kakaótermesztés. A csoki iránti kereslet pedig nő. Hódít a „piszkos kakaó” – ugyanis a kereskedelmi láncolatban a legális termést az erdőirtás helyén illegálisan termelt kakaóbabbal ömlesztik össze.  A Kameruntól Sierra Leonéig húzódó térségben Elefántcsontparton és Ghánában – a világ két legnagyobb kakaótermelőjénél – a legsúlyosabb a pusztítás.

Elefántcsontparton 1960 óta 80%-kal csökkent az esőerdők területe.

Etikai szempontból is „piszkos szemek” kerülnek a kakaóba, ha az ültetvényeken gyermekeket alkalmaznak – csak Nyugat-Afrikában több mint kétmillió kiskorút.

A csokoládé iránti kereslet az évtized eleje óta 13%-kal nőtt. A feltörekvő Indiában és Kínában – ahol az egy főre eső évi átlag 1 kg alatt van – rákaptak az „édes bűnre”, meredeken nő a fogyasztás. Afrikára viszont a világfogyasztás mindössze 3,3%-a jut, ahol a kakaóültetvények dolgozói aligha engedhetnének meg maguknak akár egyetlen Mars szeletet is.

Fogyasszuk mértékkel, vásároljunk legális, a termelőt támogató, minőségi fair trade terméket.

Címlapfotó: pixabay.com

Piszkos tizenkettő: lista a legszennyezettebb zöldségekről és gyümölcsökről
Vásároljunk tudatosan, nézzük meg, hogy mit eszünk!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.