13 percig bírják a víz alatt a tengeri nomádok

Ha visszatartjuk a lélegzetünket és lebukunk a víz alá, akkor a szervezetünk automatikusan reagál erre. A pulzusunk lelassul, az ereink összehúzódnak, a lépünk pedig olyan reakciókat vált ki, amik által segít energiát megtakarítani, ha oxigén fogytán vagyunk.

A legtöbb ember mindössze néhány másodpercig, maximum pár percig képes visszafojtani a lélegzetét. A Bajau népcsoportnak viszont van egy különleges képessége, aminek segítségével akár 13 percig is a tengerben tudnak lenni 60 méteres mélységig. Ezek a nomád emberek a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia partjain élnek, ahol búvárkodás közben vadásznak halakra, és keresik a természetes összetevőket, amikkel kézműves termékeiket meg tudják alkotni.

A Cell című tudományos lapban publikált kutatás eredményei szerint a rendkívüli tulajdonságaikat egy genetikai mutációnak köszönhetik, hiszen az átlagosnál nagyobb lépük segítik őket az életmódjuk kivitelezésében – írja a National Geographic.

A lép az oka mindennek

A lép nem a legelbűvölőbb szervünk, ebben megállapodhatunk. Elméletileg lép nélkül is életben maradhatunk, ugyanakkor ez segít az immunrendszer támogatásában és a vörösvérsejtek újratermelődésében.

Korábbi tanulmányok rámutattak, hogy a fókák lépe aránytalanul nagy a testükhöz viszonyítva. Az állatokról tudni kell, hogy életük jelentős részét víz alatt töltik. Melissa Llardo, a kutatás szerzője, a Koppenhágai Egyetem szakértője ezért azt akarta megtudni, hogy a fókákra jellemző tulajdonságok igazak-e a búvárkodó emberekre. Egy thaiföldi kirándulása során hallott először a tengeri nomádokról, és már akkor lenyűgözte őt a legendás képességük.

Szerettem volna megismerkedni a közösséggel, nem csak a tudományos felszerelésemmel megjelenni, aztán lelépni. A második látogatásomkor egy hordozható ultrahangos gépet vittem magammal. Körbejártam a házakat és megkérdeztem, készíthetnék-e fotókat a lépükről

– magyarázta.

Szintén gyűjtött mintákat egy másik törzstől is, akik az indonéz szárazföldön élnek. Az adatokat Koppenhágában elemezték ki, és megállapították, hogy a Bajau népcsoport tagjainál 50 százalékkal nagyobb a lép mérete, mint a közelben élő másik közösség esetében.

A tudósok szintén belebotlottak egy PDE10A nevezetű génbe a Bajau népnél, ami a tudomány jelenlegi állása szerint egy bizonyos pajzsimirigyhormon szinten tartásában játszik szerepet. Ez a hormon az egereknél szoros összefüggésben van a lép méretével.

Llardo meggyőződése, hogy az évszázadok alatt a természetes szelekció segítette a Bajau csoportot a genetikai előny kifejlesztésében.

A civilizált társadalomnak is előnye származhat a felfedezésből

A kutató úgy véli, hogy a felfedezésnek az orvostudomány is hasznát veheti.

A lélegzet visszatartására adott természetes válasz hasonló az akut hipoxiához, amikor hirtelen oxigénhiány áll be a szervezetben. A sürgősségi osztályokon ez gyakran vezet halálhoz is. A Bajau népcsoport alapos elemzése hatékony lehet a hipoxia megértésében.

A tengeri nomádok egyébként egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve. Marginalizált népcsoportként tartják számon, akik nem élvezik ugyanazon állampolgári jogokat, mint szárazföldön élő honfitársaik. A fokozott ipari halászat egyre nehezebbé teszi számukra a helyi készletek fenntartását, ezért egyre többen döntenek a tenger elhagyása mellett.

Llardo szerint ha nem fognak össze értük, akkor sokáig már nem csodálhatjuk képességeiket.

Kiemelt kép: Flickr/Erik Abrahamsson