Mielőtt kidobnánk, ismerjük meg a cseresznye- és a meggyszár jótékony hatásait

A meggy és a cseresznye szárát említi néhány régi füveskönyv, de szó szerint csak említés szintjén. Varró Aladár Béla kitűnő és alapos gyógynövényes könyveiben pedig említésre sem kerül. Ne legyenek illúzióink, ez a háziszer bizony a 20. századi konzerviparnak köszönheti létét, hiszen a nagy mennyiségben képződő ,,hulladék” esetén mindig keresik annak felhasználási lehetőségeit. Itt pedig találtak bőven hatóanyagokat, melyek a tapasztalattal együtt igen biztonságos házi felhasználást kínálnak.

Anyanövény a cseresznye és a meggyfa, drogjuk a gyümölcskocsány, azaz a gyümölcsök ,,szára”.

A meggyszár picit több hatóanyagot tartalmaz, valamint minél sötétebbre érő a gyümölcsük, annál hatékonyabb a szára. Leggyengébb hatású a világosra érő cseresznye szára, értékesebb a feketére érő cseresznye szára, még jobb bármelyik meggy szára, de legjobb a feketére érő meggyek szára.

Hatásuk

• Nyálkaoldó, köptető hatása szerepel egyedül régi füveskönyvekben, ezért hurutos köhögés, valamint a gyomor-és belek hurutos elnyálkásodásából származó diszpepszia, emésztési zavar kezelésére használható, amire gyenge salaktalanító, igen gyenge hashajtó hatása is rásegít.
• Hólyaggyulladás, hólyaghurut, felfázás, idült vesemedence gyulladás, kis méretű vesekövek elhajtására, megelőzésére, kiegészítő terápiaként hosszabb kúrára is alkalmas biztonságos vízhajtó és enyhe  gyulladáscsökkentő hatása miatt.
• Karcsúsító, fogyasztó keverékekbe előszeretettel szerepel mint biztonságos salaktalanító, vízhajtó és hashajtó hatású szer.
• Izületi betegségek, reumás fájdalmak esetén meg lehet próbálni vízhajtó, tisztító, salaktalanító hatásai miatt, kiegészítő kezelésre.
• Enyhe, még gyógyszerekkel nem kezelt magas vérnyomás esetén szintén segíthet biztonságos vízhajtó hatásával.
• Enyhe szívműködést serkentő, de legtöbb gyógyhatása igen biztonságos, káliumvesztést nem okozó vízhajtó hatásának köszönhető. Keringésre kifejtett és főleg szívműködést erősítő hatása egy érdekes felfedezés, mely Králik Lajos drogista mester nevéhez fűződik, még a hatvanas években, miszerint a galagonyához hasonló enyhe szíverősítő, azzal társítva igen előnyös az öregedő szív munkájának segítésére, mikor pl. még csak igen enyhe az ödémaképződés a lábon.

Rácz professzor a keringésre való hatásáról a következőket írja:

,Flavonoidokat tartalmazó készítményei kedvezően befolyásolják a vérszérum koleszterintartalmát, védik a verőerek /artériák/ falát magas vérnyomásos betegeknél, csökkentik a hajszálerek /capillarisok/ kórosan fokozott törékenységét /fragilitását/ és áteresztőképességét /permeabilitását/.

Meggylevél gyógyhatása

Ennek hatása szinte megegyezik a cseresznye-és meggyszár hatásával, azzal a különbséggel, hogy egyes hatóanyagokból valamivel többet, másokból valamivel kevesebbet tartalmaz. A termésérés előtt-alatt célszerű gyűjteni, de mivel senki sem szereti megtépázva kórokozóknak kitenni szeretett gyümölcsfáját, hát nem terjedt el, maradt a népgyógyászat szintjén, drogként nem tartják nyilván.

Szabó Gyuri bácsi bükkszentkereszti füvesember alkalmazza egyedül /tudomásom szerint/, inkontinencia elleni teájának fontos részeként. Nagyon jó tapasztalatai lehetnek vele, mert még szabadalmi bejelentést is tett a keverékre.

Tea készítése

A megszárított szárakból 5-10 perces főzetet készítünk, elég egy kis csipet szár egy csésze teához… Nyersből ne főzzünk teát, mert ekkor nem érvényesül a ,,kettős diffúzió”, a hatékony kioldódás, másrészt csak összezöldíti az edényt. Íze kellemes-semleges, enyhén fanyar, önmagában teaként is iható.

Szerző: Kovács Péter Zoltán