Kertünk-Portánk
Nagykörû, 2011. június 14.
Utánfutóval tolják be a frissen leszüretelt termést helyi gazdák Marsi István felvásárló udvarára, Nagykörûben. Az ország legnagyobb cseresznyéskertjérõl ismert, Tisza-parti településen idén közepes mennyiségû, ám kiváló minõségû gyümölcs termett, melynek zömét kelet-európai piacra, elsõsorban a Baltikum országaiba szállítják a kereskedõk.
MTI Fotó: Bugány János

Érik a ropogós cseresznye, megkezdődött a szezon

Szedése a késői fajtákkal július közepéig is elhúzódhat.
Korábban a témában:

Megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése. Felgyorsította a cseresznye fejlődését és érését az, hogy hirtelen felmelegedéssel érkezett idén is a tavasz – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Bő virágzás után jó termés várható

A március eleji erős lehűlések elsősorban a Dunántúlon és a Dél-Alföldön okoztak kisebb fagykárokat, de azok lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a barackféléknél, és elsősorban a korai fajtákat érintették. Ezt követően régóta nem látott bő virágzás következett, ami már előrevetítette a várható jó termést.

A legkorábbi érésű cseresznyefajták (például a Münchenbergi korai, a Májusi korai, a Pomázi hosszúszárú, a Rita) szedése a napokban megkezdődött. A szezon a május utolsó-június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával indul majd be igazán, amit számos másik fajta követ az érési sorban. A vásárlók jellemzően a nagyméretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig is elérhetőek.

Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét

Tormafölde, 2017. május 4.
Érik a cseresznye a Zala megyei Tormaföldén 2017. május 4-én.
MTI Fotó: Varga György
Fotó: MTI/Varga György

A jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. A frisspiaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb; a betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően. Jellemzően virágzáskor a fagy, vagy a terméséréskor lehulló nagy mennyiségű csapadék okozhat kárt. Mintegy 700 termelő foglalkozik cseresznyepiaci árutermesztéssel. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, a becsült termésmennyiség az idei évben megközelítheti a 20 ezer tonnás szintet.

Export és import

A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba valamint a Baltikumba irányul. A cseresznyeimport ezt meghaladja és eléri a 2-3 ezer tonnás mennyiséget, amely javarészt Törökországból érkezik, amikor a magyar áru is a piacon van. Ebből is látható, hogy a cseresznyetermelés fejlesztésében további lehetőségek vannak, mert egyelőre még a hazai fogyasztói igényeket sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Egy nagyobb méretű fejlesztéssel az értékes exportpiacok is kiépíthetőek.

Nagykörû, 2015. június 19.
Közfoglalkoztatottak szedik a cseresznyét az ország cseresznyéskertjének is nevezett Nagykörûben 2015. június 19-én.
MTI Fotó: Bugány János
Fotó: MTI/Bugány János

A fajtainnováció folyamatos, a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházást – olvasható a közleményben.

Kiemelt kép: MTI/Bugány János

Kommentek

Poroszló, 2016. szeptember 11.
Szürke darvak (Grus grus) a Hortobágyi Nemzeti Park területén Poroszló térségében. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elsõ nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-én hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. A Hortobágy szinte egész Európa legkedveltebb állomása a vonuló madarak körében. Évente majd 160 000 egyed fordul meg ebben a térségben a daruvonulás idõszakában. A madarak innen folytatják vándorútjukat Észak-Afrika és Dél-Európa irányába.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.