Életmód

Kiutat talált a mélyszegénységből Laci, a szatmárcsekei véleményvezér

Vaskor István
Vaskor István

A vidék újságírója. 2018. 09. 16. 06:22

2012-ben kezdett el uborkázni egy olyan ház melletti földterületen, amin épp, hogy volt ajtó-ablak.
Korábban a témában:

Él egy roma férfi az ország északkeleti részében, akinek az elmúlt években nyújtott “teljesítménye” mindenképpen figyelemre méltó. Ő Bozsányi László, aki Szatmárcsekén véleményvezér a cigányok körében: ha ő elmegy valahova dolgozni, akkor mások is mennek utána, mert neki elhiszik, hogy az megbízható, jó munkahely.

A fiatalember a Kiútprogram keretében uborkázik, amikor pedig a szezonnak vége, megy Budapestre. Idén tavasszal is a fővárosban dolgozott az építőiparban, ráadásul amolyan „brigádvezetőként”: ő verbuválta a szükséges számú embert, és ő is felelt értük. Ha lenne vállalkozói igazolványa, akkor nem csak informálisan, juttatás nélkül lenne övé a brigádvezető-szerep, hanem alvállalkozóként ő szerződne az egész brigád nevében, belekalkulálva a saját vezetői juttatását. Volkan Roland, a Kiútprogram terepmunkása és maga a Kiútprogram most segít neki megszerezni a vállalkozói igazolványt.

Miről szól a kiútprogram?

A Kiútprogram a legszegényebbeknek létrehozott foglalkoztatási program, mely nonprofit vállalkozásként segít Magyarország északkeleti településein a mélyszegénységben élőknek, hogy regisztrált őstermelővé vagy családi vállalkozóvá váljanak, és így munkájukból legyenek képesek megélni. A segítségnyújtás két fő eszköze a munkába integrált képzés-tanácsadás, valamint a fedezet nélküli kis összegű hitel. Ahhoz igyekeznek feltételeket biztosítani, hogy ügyfeleik – főként romák – saját erőforrásaikat mozgósítva váljanak képessé maguk és családjuk anyagi és társadalmi helyzetén javítani. Ügyfeleiket piaci uborkatermelő rendszerekbe integrálják, jelenleg ez a tevékenység az, ami az adott viszonyok között lehetőséget ad a közmunkától vagy a segélyektől való függetlenné válásra. Ugyanilyen eszközökkel támogatják azt is, ha valaki saját, ígéretes vállalkozást szeretne indítani. Programjuk sajátossága, hogy nem függ a közfoglalkoztatástól és kiszámíthatatlan állami pályázatoktól. 2018-ban új programot indítottak: a térségben élő álláskeresőket felkészítik az álláskeresésre, összekötik a betanított munkásokat kereső üzemekkel, majd támogatást nyújtanak a foglalkoztatottság megtartásában. Programjukat a Világbank jó gyakorlatként ajánlja.

Fotó: kiutprogram.hu

Bozsányi László példája

Bozsányi László 2012-ben kezdett el uborkázni, egy olyan ház melletti földterületen, amin épp, hogy volt ajtó-ablak, a földre terített pokrócon aludtak öten. 80 négyzetméteren 9-en laktak, „természetesen” a romatelepen. Laci ma is nagyon sokat dolgozik, sok folyóméteren termeszt uborkát, és ő Szatmárcsekén a felvásárló is. Nemrégiben sikerült a romatelepről a faluba költöznie: a munkájából félrerakosgatott pénzből vett egy házat a faluban, víz, villany, minden van benne. A Kiút – főként Volkán Roland, a térség terepmunkásának személyében – segítette őt a hivatali ügyintézésben, az adásvétel körüli intéznivalókban. Roland nagyon büszke Lacira, mint mondja, talpig becsületes, megbízható. A helyi romák körében véleményvezér, adnak a szavára.

Bozsányi László idén júniusban otthagyta az építőipart, és hazament, hogy egy környékbeli lekvárüzemben dolgozzon. Itt is ő a műszakvezető. Neki egy lekvárfőzőmester megtanította a gyártást, azóta az egyik műszakért – az emberekért és magáért a lekvárgyártásért is – ő felel. Ha valaki nem tud jönni, neki kell mást szereznie helyette. Ráadásul az odajutásért is ő felel, tehát ha a sofőr az utolsó pillanatban szól, hogy nem tud menni, akkor neki kell villámgyorsan fuvart kerítenie. Aki valamennyire tudja, hogy milyen az életszínvonal a keleti országhatár közeli kis falvakban, az pontosan tudja, hogy ez nem könnyű feladat.

Július elején kezdődött a lekvárfőzés, várhatóan októberig tart. A szilva egyszerre három üstben fő, ehhez 3000 kg leválogatott szilva kell. A leválogatást is a brigád végzi, az is része a gyártási folyamatnak. Van olyan időszaka a gyártásnak, amikor 60-70 fokban állnak az üzemben. 2000 üveg szilvalekvár a norma egy műszakban. Járnak asszonyok is lekvárt főzni, nekik gyakran a 12 órás műszak után még otthon is főzniük kell a családra.

Tarpa, 2013. szeptember 26.
Besztercei szilvából készült lekvár fadézsában hül Szabó Lászlóék tarpai házának udvarán 2013. szeptember 25-én. A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára öt újabb elem került fel idén, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilvalekvár fõzés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI/Balázs Attila

Laci Budapesten 13 ezer forintot keresett napi 10 óra munkával, és azt mondja, az építőipari munka könnyebb volt, mint a lekvárfőzés. Itt a napidíj 7500 Ft a 12 órás műszakért. Ha többet termelnek, mint 2000 üveg, akkor pluszban 700, azaz hétszáz forintot kapnak, de azt sem egy napra, hanem egy hétre!

A család mégis örül, hogy otthon van velük. És a helyi romák is, mert számukra Bozsányi Laci a követendő példa. Ők és a program csapata is hisznek abban, hogy kitartó és áldozatos munkával a romáknak is van kiút a mélyszegénységből.

Kiemelt képünkön Bozsányi László – Fotó: kiutprogram.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Zakopane, 2018. szeptember 22.
Az 1987 méteres Gáspár-csúcson turisták 2018. szeptember 22-én, miután pár centiméter hó esett, a hõmérséklet pedig fagypont alá süllyedt a lengyel Tátrában, Zakopane közelében. Az elõrejelzések szerint a következõ napokban akár 20 centiméáternyi hó is hullhat a Tátrában. (MTI/EPA/Grzegorz Momot)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.