Életmód
Cacao, 2013. március 13.
Iguánák pihennek a dél-amerikai kontinensen elterülõ Francia Guyanában 2013. március 13-án, ahol a világon a legnagyobb a biológiai sokszínûség. A 84 ezer négyzetkilométer 94 százalékát õserdõ borítja, ez határozza meg az itt élõk életét.
MTI Fotó: Venczel Katalin

Kihalási válság fenyegeti a Föld növény- és állatvilágát

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 12. 01. 09:18

Ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.
Korábban a témában:

Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.

2030-ra megvédi a Föld 30 százalékát egy svájci milliárdos
Hansjörg Wyss egymillió dollárt adományoz a bolygó megmentésére.

Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.

Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Mint fogalmazott, ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.

Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál

– jegyezte meg az ügyvezető titkár.

Cacao, 2013. március 13.
Kókuszpálmák Cacao településen, a dél-amerikai kontinensen elterülõ Francia Guyanában 2013. március 13-án, ahol a világon a legnagyobb a biológiai sokszínûség. A 84 ezer négyzetkilométer 94 százalékát õserdõ borítja, ez határozza meg az itt élõk életét.
MTI Fotó: Venczel Katalin
Fotó: MTI/Venczel Katalin

Komoly kihatással van a bolygó egészségre, hogy az emberek mit esznek.

Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ami pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra

– mutatott rá Palmer.

Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye, legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről. “A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset: honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?” – magyarázta.

Károly herceg szerint Erdély lehet a kulcs a bolygó megmentéséhez
A természet intenzív kizsákmányolása helyett harmóniában kellene élni vele, akárcsak Erdélyben.

Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Elmondta: gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről.

Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük

– magyarázta Palmer.

Hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek, az őslakos népek és a civil társadalom bevonásával.

A november 13-án kezdődött és csütörtökön véget ért Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/Venczel Katalin

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.