Az apró műanyag részecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek. 5 mm átmérőjűnél kisebb részecskékről van szó, amelyek szabad szemmel nem láthatók, viszont az emberi testben, a véráramban már többször kimutatták a jelenlétét – írja a Bild der Frau.
De milyen hatással is vannak a mikroműanyagok ránk, emberekre, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Dr. Claus-Hermann Brückendorf osztrák kutató tanulmányában ír az emberi testben kimutatható mikroszkopikus műanyag részecskékről.
Nos, kényes téma. A “mikroműanyag” jelenléte világméretű, és időközben a táplálkozási láncba is bekerültek ezek az apró műanyag részecskék. A tanulmányhoz nyolc különböző korú, más-más kontinensről származó embert vizsgáltak meg, és az eredmény félelmetes volt. Mindegy, honnan jött valaki, vagy mennyi idős volt, mindegyikük testében kimutatható volt a mikroszkopikus méretű műanyagok jelenléte. Ez alapján pedig feltételezhető, hogy mindannyiunk testében vannak ilyen részecskék
– nyilatkozta Dr. Brückendorf professzor.
Az emberi testben talált műanyag mikrorészecskék legtöbbször polipropilén, és polietilén-tereftalát, vagyis PET. Ez utóbbi anyag található a műanyag flakonokban, a csomagolásokban is. A kísérlet valamennyi résztvevője többnyire műanyagba csomagolt ételt fogyaszt, és műanyag flakonból iszik. Ha napjainkban valaki bevásárol, a csomagolás nagy részét is a műanyag teszi ki.
Az emberi test pedig gyulladással reagálhat a bejutott idegen anyagra. De annak is fennáll a veszélye, hogy valakinél túlzott érzékenységet, a későbbiekben pedig allergiás reakciókat vált ki a folyamat. A műanyag egy része biztosan kiválasztódik a szervezetből, de egy részük ott marad a bélrendszerben, a test pedig tipikus immunreakcióval válaszol: gyulladással.
Hosszútávú következmények
Pontos választ még nem lehet arra adni, hogy ennek milyen hosszútávú következményei lesznek, lehetnek, hisz maga a műanyag sem régóta létezik a világunkban.
Ez annyit jelent, hogy a részecskék bejutnak a véráramba, a nyirokvezetékekbe és a májba, ugyanakkor korlátozzák a tápanyagfelvételt, ami által megváltozik a bélrendszer mikroflórája és baktérium-összetétele. Ebben az esetben már mikrobiális kiegyensúlyozatlanságról beszélünk. És mivel a bélrendszer az immunrendszer fontos része, így az veszít ellenálló képességéből. A következmény allergia és olyan autoimmun reakciók, amelyek messzemenő változásokat eredményezhetnek az egész szervezeten belül.
Hogyan védekezhetünk ez ellen?
Ha már megtörtént a baj, probiotikus terápiák jót tehetnek a bélflórának, de a legjobb védekezés a műanyag elhagyása lenne. Ne igyunk műanyagból, használjunk helyette üveget, és lehetőleg minél kevesebb műanyagba csomagolt terméket vásároljunk, inkább a piacon vegyünk friss élelmiszert, ahogy azt korábban tettük.
A mindennapi életet is környezettudatosabbá tehetjük. Ennek az első és legegyszerűbb lépése a szelektív hulladékgyűjtés, a műanyag csomagolóanyagok kerülése.
De van, aki ebben még messzebbre megy, és a lakását is újrahasznosított anyagokból készült bútorokkal teszi otthonossá.
Dizájn a szemétből: Poharakból készített lámpa, a kidobott mosógép dobjából készített sámli vagy épp gumiabroncs-ülőke, esetleg szobor: ma már minden elérhető.
Kiemelt kép: Pixabay
