Életmód

Tudatos vásárlással segítik a helyi termelőket

A fogyasztási szokások változnak, a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az egészségnek. A vásárlók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ízre, a tapasztalatokra, a melegházi növények helyett előnyben részesítik a kistermelők háztáji terményét.

Európa lakosságának kétharmada naponta legalább egy adag gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt – akár tél van, akár nyár.

A termények egy része – a dinnye, paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini, uborka több, mint negyede, a sárgarépának, reteknek, hagymának, gyöngyhagymának és fokhagymának pedig 18,8% -a származik üvegházakból.


Fotó: unsplash

A melegházak lényege az, hogy az átlátszó műanyag fokozza a hőt és fenntartja a páratartalmat. Ez lehetővé teszi, hogy a betakarítás egy hónappal korábban megtörténjen, mint a nyílt terepen, valamint lehetővé teszi az őszi-téli ültetvények növekedését márciusig, megduplázva, és néha megháromszorozva a betakarítások számát.

Az egyik legnagyobb melegháztelep Spanyolország délkeleti részén Almeriában található. Megdöbbentő látvány, ahogy a több tízezer hektár műanyag lefedi a hajdan sivatagszerűen száraz területet.


Fotó: üvegházak Almeria/NASA/ecowatch.com

A terület annyira nagy, hogy a tudósok állítják: a napfény visszaverődése a légkörbe hűti a tartományt, míg Spanyolország más területein a hőmérséklet 3 fokkal nőtt 1980 óta.


Fotó:  Edward Burtynsky/amusingplanet.com

,,Európa kertje” intenzív mezőgazdasági módszereket alkalmaz, hogy jelentős mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget termeljen a hazai és európai piacok számára. Azonban ez rettenetesen káros.


Fotó: Yann Athus-Bertrand/amusingplanet.com

Az ilyen intenzív mezőgazdaság kimeríti a víztartó rétegeket, lerombolja a talajt és serkenti az elsivatagosodást;

a műanyag felhalmozódik a vidéken, és jelentős mennyiségű a tengerbe kerül, ahol szennyezi a vizeket és a vízi életet, és bejut az emberi élelmiszerláncba.

Volt rá példa, hogy ámbráscet tetemet találtak a parton, gyomrában 17 kg olyan műanyaggal, ami a melegházak előállítása, valamint lebontása során került a tengerbe. Vannak beszámolók, melyek szerint a szemét a környéken lassan bokáig ér.

50 fővárosi családot keresnek egy gazdaságban őszinte élelmiszerek fogyasztására
Szeretnénk, ha az érdek nélküli összefogás másoknak is erőt adna egy hasonló kezdeményezés elindításához.

Mindeközben elmondható, hogy a fogyasztási szokások változnak, a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az egészségnek, a növényi eredetű élelmiszerek egyre népszerűbbek, az éttermek, iskolák és kórházak egyre inkább hajlandóak zöldségeket helyezni a menübe.

A vásárlók amellett, hogy tudatosabbak, nagyobb hangsúlyt fektetnek az ízre, a tapasztalatokra, a melegházi növények helyett előnyben részesítik a kistermelők háztáji terményét.

Egyre több ember szeretné tudni, honnan származik az ételük, keresik a vegyszermentes, friss terményeket.

Fotó: Unsplash

S bár a melegházi ,,nagyüzemi” termesztésnél is a társadalmi nyomás hatására igyekeznek környezetkímélőbb technikákat alkalmazni, fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek felé fordulni – például kevesebb peszticidet használnak -, a friss zöldségpiac általános kilátása pozitív.

És ez jó nekünk, és jó a környezetnek is. Legyünk hát tudatos vásárlók. Magunkért és a bolygóért.

Kiemelt kép: Pixabay

A vidéken élők kevesebbet vásárolnak piacon
Kevesebbet vásárolunk piacon, mint 6 éve.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik