Szűcs Pál hetvenhárom évesen is igen aktív, a hét minden napján dolgozik, gyufaszálakból építi újjá Magyarország hányattatott sorsú kastélyait. Az alezredes első épületmakettjét negyvenhat évvel ezelőtt a párizsi Eiffel-toronyról mintázta, majd hosszú szünet után az ezredfordulón kezdett ismét építeni. Az eltelt másfél évtized alatt tizennégy hazai műemlék épület született újjá kezei alatt.
![Gyufaszálak tízezreiből épít palotákat a pécsi nyugdíjas 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/26805392_524233997947410_8540830754431311995_n.jpg)
Szűcs Pál rendszerint az interneten szörfözgetve bukkan rá egy-egy romos kastélyra, majd felesége társaságában elutazik a helyszínre és körbefotózza az épületet. Nem kerülheti el a figyelmét egyetlen apró részlet sem, hiszen a helyszínen készült fotókból és emlékezetéből merít ihletet később a munka során.
Alaprajzot és tervrajzokat nem használ, helyette inkább kiváló térlátására és vizuális memóriájára hagyatkozik alkotás közben. Jóllehet az alezredes 1981 óta nem cigarettázik, továbbra is tucatszámra vásárolja a gyufát.
Egy palota elkészítéséhez legalább húszezer gyufaszál szükséges, de az eddigi legnagyobb alkotásomat 36 950 darabból illesztettem össze. A gyufaszálak mellett felhasználok még jégkrém pálcikákat, és lapos fogpiszkálókat is építőanyagként
– mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére.
A pécsi nyugdíjas munkaórák helyett hónapokban és években méri az elkészítéshez szükséges időt. Egy makett megépítése hét munkanappal és napi öt munkaórával kalkulálva egy-két éves elfoglaltságot jelent számára. Szűcs Pál régi borotvakésekkel, tűhegyes csipesszel, injekciós tűvel, csiszoló papírral és szikével dolgozik, no meg rengeteg türelemmel.
![Gyufaszálak tízezreiből épít palotákat a pécsi nyugdíjas 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/51680001_755168611520613_8640537583148859392_o.jpg)
Az idős férfi már gyermekkorában vonzódott a várak és kastélyok misztikus világához, főleg a tornyok és a bástyák formái izgatták a fantáziáját. Egy új épület kiválasztásakor a tornyok száma és megjelenése ma a legalapvetőbb szempont Pál számára. A férfi nem tanulta senkitől sem a makettezést, hosszú évek alatt kísérletezte ki az egyes munkafolyamatokat, és technikai fogásokat.
Türelem és kitartás mellett szükség van jó szemre, biztos kézre, térlátásra és emlékező képességre. Mindezek mellett azonban a jó családi háttér elengedhetetlen.
– hangsúlyozza Szűcs Pál.
Beszéljenek inkább a számok: a székesfehérvári Kisfaludi Simay-kastély makettjét a férfi 11 hónap alatt, 18 255 darab gyufaszálból készítette el.
A férfi rendőr alezredeshez illő tudatossággal és pontossággal alkotja meg lépésről-lépésre bonyolult makettjeit. Művei Magyarországon nemcsak megjelenésükben, hanem építésük módjában is páratlanok, Szűcs úr ugyanis nem használ tervrajzokat, alaprajzot vagy más rajzi dokumentációt a munka során.
A makett megalkotásakor két nyílászáró távolságának arányából indulok ki, ezekhez viszonyítom a többi rész méretét. Az épületek belsejét amennyire lehetséges, részletesen és pontosan kialakítom. Ilyen részletek például a lépcsők, vagy a helyiségeket elválasztó belső nyílászárók.
Szűcs Pál először a helyszínen lefotózza az épületet, majd otthon folytatja a munkát. Gyufaszálakat ragaszt és csiszol össze simává – így falakat készít. A makett külső falait legószerűen illeszti egymáshoz és ragasztja össze. Ezután hozzáfog a belső tér és a padlózat kialakításához, majd ezt szintenként ismétli egészen a zárószintig. Miután a tetőt és a kéményeket is ráhelyezi az épületre, a külső tagoló- és díszítőelemeket illeszti rá utolsó lépésben a falakra.
![Gyufaszálak tízezreiből épít palotákat a pécsi nyugdíjas 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/0l.jpg)
![Gyufaszálak tízezreiből épít palotákat a pécsi nyugdíjas 4](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/0t.jpg)
Szűcs Pál makettjeit az országban Budapest mellett kiállították már többek között Veszprémben, Siklóson és Pécsett. Idén júniusban Sárváron rendeznek majd a várban kiállítást pompás alkotásaiból. A népszerűség és az érdeklődés jól esik számára, mégis akkor a legboldogabb, amikor elkészül végre egy makettel és teljes szépségében gyönyörködhet „legifjabb gyermekében”.
Kiemelt kép: Szűcs Pál