Szűcs Pál hetvenhárom évesen is igen aktív, a hét minden napján dolgozik, gyufaszálakból építi újjá Magyarország hányattatott sorsú kastélyait. Az alezredes első épületmakettjét negyvenhat évvel ezelőtt a párizsi Eiffel-toronyról mintázta, majd hosszú szünet után az ezredfordulón kezdett ismét építeni. Az eltelt másfél évtized alatt tizennégy hazai műemlék épület született újjá kezei alatt.
Szűcs Pál rendszerint az interneten szörfözgetve bukkan rá egy-egy romos kastélyra, majd felesége társaságában elutazik a helyszínre és körbefotózza az épületet. Nem kerülheti el a figyelmét egyetlen apró részlet sem, hiszen a helyszínen készült fotókból és emlékezetéből merít ihletet később a munka során.
Alaprajzot és tervrajzokat nem használ, helyette inkább kiváló térlátására és vizuális memóriájára hagyatkozik alkotás közben. Jóllehet az alezredes 1981 óta nem cigarettázik, továbbra is tucatszámra vásárolja a gyufát.
Egy palota elkészítéséhez legalább húszezer gyufaszál szükséges, de az eddigi legnagyobb alkotásomat 36 950 darabból illesztettem össze. A gyufaszálak mellett felhasználok még jégkrém pálcikákat, és lapos fogpiszkálókat is építőanyagként
– mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére.
A pécsi nyugdíjas munkaórák helyett hónapokban és években méri az elkészítéshez szükséges időt. Egy makett megépítése hét munkanappal és napi öt munkaórával kalkulálva egy-két éves elfoglaltságot jelent számára. Szűcs Pál régi borotvakésekkel, tűhegyes csipesszel, injekciós tűvel, csiszoló papírral és szikével dolgozik, no meg rengeteg türelemmel.
Az idős férfi már gyermekkorában vonzódott a várak és kastélyok misztikus világához, főleg a tornyok és a bástyák formái izgatták a fantáziáját. Egy új épület kiválasztásakor a tornyok száma és megjelenése ma a legalapvetőbb szempont Pál számára. A férfi nem tanulta senkitől sem a makettezést, hosszú évek alatt kísérletezte ki az egyes munkafolyamatokat, és technikai fogásokat.
Türelem és kitartás mellett szükség van jó szemre, biztos kézre, térlátásra és emlékező képességre. Mindezek mellett azonban a jó családi háttér elengedhetetlen.
– hangsúlyozza Szűcs Pál.
Beszéljenek inkább a számok: a székesfehérvári Kisfaludi Simay-kastély makettjét a férfi 11 hónap alatt, 18 255 darab gyufaszálból készítette el.
A férfi rendőr alezredeshez illő tudatossággal és pontossággal alkotja meg lépésről-lépésre bonyolult makettjeit. Művei Magyarországon nemcsak megjelenésükben, hanem építésük módjában is páratlanok, Szűcs úr ugyanis nem használ tervrajzokat, alaprajzot vagy más rajzi dokumentációt a munka során.
A makett megalkotásakor két nyílászáró távolságának arányából indulok ki, ezekhez viszonyítom a többi rész méretét. Az épületek belsejét amennyire lehetséges, részletesen és pontosan kialakítom. Ilyen részletek például a lépcsők, vagy a helyiségeket elválasztó belső nyílászárók.
Szűcs Pál először a helyszínen lefotózza az épületet, majd otthon folytatja a munkát. Gyufaszálakat ragaszt és csiszol össze simává – így falakat készít. A makett külső falait legószerűen illeszti egymáshoz és ragasztja össze. Ezután hozzáfog a belső tér és a padlózat kialakításához, majd ezt szintenként ismétli egészen a zárószintig. Miután a tetőt és a kéményeket is ráhelyezi az épületre, a külső tagoló- és díszítőelemeket illeszti rá utolsó lépésben a falakra.
Szűcs Pál makettjeit az országban Budapest mellett kiállították már többek között Veszprémben, Siklóson és Pécsett. Idén júniusban Sárváron rendeznek majd a várban kiállítást pompás alkotásaiból. A népszerűség és az érdeklődés jól esik számára, mégis akkor a legboldogabb, amikor elkészül végre egy makettel és teljes szépségében gyönyörködhet „legifjabb gyermekében”.
Kiemelt kép: Szűcs Pál
