Életmód

Ártéri házban találta meg boldogságát a Gemenci Hajós és családja

A pesti összkomfortot cserélték fel a természet közelségére.
Korábban a témában:

Gemenc csupa félhomály és rejtelem. Sötét-völgy, Keselyűfok és Malomtelelő – megannyi titokzatos hangzású név. A kétezres évek elején ebben a vadvízi világban találta meg boldogságát egy fiatal pár. Barkuti Balázs és Erős Hajnalka a pesti összkomfortot cserélte fel a tavaszi áradások és nyári szúnyogtámadások izgalmaira, több mint egy évtizede betonlábakon álló ártéri házba költözött.

Barkuti Balázs, a Gemenci Hajós ladikjával minden zugát ismeri az ártérnek, Fotó: Facebook/Barkuti Balázs
Lenyűgöző természetfilm készült a gemenci árterek élővilágáról
A másfél perces előzetes láttán nem kérdés, hogy sikerre ítéltetett.

A Duna csendes árterének víztócsáiban apró rovarszárny csillan, tavaiban csukák és süllők bújnak, őserdeiben fekete gólyapár fészkel. Az aranyfényű homokpadokon méltóságteljesen hömpölyög a Duna, széles partján az ország legnagyobb, harminc kilométer hosszú erdőkkel borított ártere lélegzik. Fehérfűz- és nyárfa ligetek alján nyári tőzike és a tavaszi csillagvirág apró szirmai pompáznak, fenn a magasban rétisas száll, egy sudár fa lombkoronájában kerecsensólyom pár fészkel. Ősszel gímszarvas bikák bőgése és vaddisznók csörtetése veri fel az álomra készülődő őserdő csendjét.

Szürke gém , Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

Budapestről a gemenci erdőbe

Balázs és Hajni szociális munkásként kezdték felnőtt éveiket Pesten, ám hamar elegük lett a fővárosi monoton taposómalomból. Elhatározták, amint lehet, távolabb költöznek  az agglomerációtól és megkeresik azt az ideális helyet, ahol nyugodtan tudnak élni és családot alapítani. Vonzotta őket a vidéki élet, hiszen Balázs gyermekként sokat nyaralt Dunafürdőn, a rokonok üdülőjében. Vonattal mentek le Bajára, ahol hamarosan megismerkedtek egy férfival, aki éppen egy vízparti házat árult.

Mindig is vonzódtam Bajához, szerettem ezt a várost, a hangulatát. Elhatároztuk, hogy itt is körülnézünk, házat keresünk… A Bárka Pihenőházban szálltunk meg, hamar kiderült, hogy eladó a ház. Így találtunk egymásra későbbi otthonunkkal

– meséli Barkuti Balázs a Sokszínű Vidéknek.

Az ártérben épült Bárka Pihenőház eredetileg vállalati üdülő volt, Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

A fiatalok végre a maguk urai szerettek volna lenni, a városi alkalmazotti lét kötöttségeivel szemben egy szabadabb életmódra vágytak. Mire visszaértek Pestre, a 3 és fél órás vonatút alatt megszületett a döntés: belevetik magukat a vidéki életbe. Családi összefogással, hitel nélkül tudták megvenni álmaik házát, ám korántsem dőlhettek hátra a karosszékben.

Mivel pénzünk nem volt, úgy gondoltuk, azt a stratégiát követjük, hogy nagyon apró lépésekben, fokozatosan újítjuk föl a házat. Ez a folyamat még ma is tart, hiszen egy 1968-ban épült vállalati üdülőről van szó, amihez előttünk senki nem nyúlt hozzá.

Balázs azonnal eljött a fővárosi állásából, felesége még másfél évig dolgozott szociális munkásként Pesten, majd hamarosan megszülettek a fiúk, Gergő és Levente. Nagyjából ez idő tájt hagyta ott Hajni a fővárosi munkahelyet.

Gyula a majdnem szelíd “házi-vaddisznó” Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

Élet a hullámtérben

Az időközben négy tagúvá bővült család különös módon éli mindennapjait. A Duna árterében – a hullámtérben – fekvő területen cseppet sem könnyű az élet, szinte minden évben komoly kihívást jelentenek számukra az árhullámok. A terület jellegéből adódóan nagyobb vízállások alkalmával a Duna teljesen elönti Dunafürdőt, ilyenkor minden eszközt és berendezési tárgyat az alsó szintről feljebb, a lakószintre kell pakolni. Később, amikor visszahúzódik a folyómederbe a víz, le kell pakolni az asztalokat, a székeket, és minden mást a helyére, no és közben takarítani, fertőtleníteni, festeni.

2005 és 2013 között mindössze két árvízmentes évünk volt, a többiben mindig pakoltunk és lehetett folyton újrakezdeni mindent…

Dunafürdő egy infrastrukturálisan igen elmaradott árterület, áram van, de vezetékes víz, csatorna, és gázszolgáltatás nincsen. Az utcák porosak. Nagyobb esőzés, és árvíz után derékig ér a sár. Hajni legnagyobb problémáját éppen a nagytakarítás megoldása jelenti, egy mindig sáros-poros területen, ahol vezetékes víz sincs szinte lehetetlen a megfelelő tisztaságot biztosítani.

A gyakori áradások egyike, Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

A Barkuti-család életformája cseppet sem szokványos, van egy „nyári” és egy „téli” életük. Májusban, mikor elkezd pörögni a szezon egészen november végéig minden a vendéglátásról szól.  Április elsejétől a tél beálltáig megszűnik a család magánélete, minden nap dolgoznak, nincsenek hétvégéik sem, sőt, éppen ezek a napok a legmunkásabbak.

Nyaralni sem tudunk menni a gyerekeinkkel, és teljes mértékben a nagyszülők segítségére szorulunk. A téli hónapokban azután feltöltődünk, egyszerre sok szabadidőnk lesz. Ilyenkor jövünk, megyünk, családi életet élünk.

Barkuti Balázs szükség esetén a madárvédelemből is kiveszi a részét , Fotó: Facebook/Barkuti Balázs
4 Fotó megtekintése

Ártéri házban találta meg boldogságát a Gemenci Hajós és családja

Életre szóló barátságok

A Bárka Pihenőházat a természet közelségét kereső emberek, családok, baráti társaságok kedvelik, akik között sok a visszatérő vendég. Barkuti Balázs “Gemenci Hajósként” vízitúrázókat vezet, szakszerű túravezetést nyújt, hangulatos szállással szolgál és természetközeli élményeket kínál a hozzájuk érkezőknek. Pihenőházuk udvarán esti borozgatások, halsütések és hangulatos beszélgetések követik egymást egész nyáron. Előfordul, hogy a lábakon álló nyaraló négy szobájába négy különböző helyről érkeznek a vendégek, akik közösen használják a konyhát, a fürdőszobát és a közösségi tereket. Részben ennek tudható be, hogy az évek során számtalan barátság szövődött a vendégház falai között.

Egy vérbeli dunai Hajósnak a hagyományos halsütéshez is értenie kell , Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik. Természetfotózásra kiváló lehetőséget nyújtanak a hatalmas térség szabadon látogatható részei. Balázs számtalan izgalmas, gyönyörű helyszínt és vadban gazdag erdőrészt ismer, melyeken kiválóan lehet vadon élő állatokat fotózni. A fokozottan védett területeket száraz lábon nemigen lehet megközelíteni, de vízi úton – akár kenuban, vagy elektromos motorral hajtott csónakban ülve – a Gemenci Hajós képes bárhová eljuttatni látogatóit.

5 Fotó megtekintése

Ártéri házban találta meg boldogságát a Gemenci Hajós és családja

 

 

Balázsék egy természetfilmet is forgattak az erdőben egy kicsi stábbal, amit később sokan látták az országban , Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

Halászlé Gemenci Hajós módra

Barkuti Balázs hamiskás mosollyal megjegyzi, hogy Baján a halászlé főzés fölött kialakult vita miatt állítólag már embert is öltek. Vendégeiknek és barátaiknak gyakran főz bográcsban “igazi bajai halászlét”.

Bográcsba hagymát aprítok, a besózott, véres haldarabokat ráhelyezem. A halak pikkelyén és belén kívül mindent beleteszek. Felöntöm hideg vízzel és erősen lobogó tűz fölé lógatom a bográcsot. Mikor forrni kezd az egész, erősen megpaprikázom, a lobogó tűz fölött valósággal zubog, cirkulál a lé a haldarabokkal. Félóra alatt, míg főzöm, alig marad időnk egy kis vörösborra és a kanalak, tányérok előkerítésére, már le is akasztom a tűzről a hallét.  

Barkuti Balázs a gemenci ártéren így készíti el bográcsban a halászlét, majd hozzáteszi, vannak apró fortélyok amikkel sűrűbbé és kocsonyásabbá tehető az ízletes étel.

Levente és Gergő, a két kamasz fiú nagyon természetközeli, ügyes és érdeklődő gyermekek. A nagyobbiknak mindene a biológia, imádja a halakat megfogni, tanulmányozni és ha úgy adódik, megenni is… Lassan ott tartunk, hogy a vasárnapi halászlevet a hal beszerzéstől a pucoláson át a főzésig rá lehet már bízni.

Gergő mindene a hal, és nemcsak a süllő megfogásában, de elkészítésében is jeleskedik , Fotó: Facebook/Barkuti Balázs

Bár nyaralni a Balázsék nem tudnak elmenni, egy-egy estére igyekeznek megszökni a feladatok elől. Ilyenkor kimennek egy dunai zátonyra, bedobják a pecát, és tüzet raknak, szalonnát sütnek. Ilyenkor a szabad ég alatt, vagy sátorban alszanak. Kell ennél több egy nyári kalandnak?

Kiemelt kép: Barkuti Balázs

Miért felejthetetlen a vidéki nyaralás a nagymamánál?
A nyári táborban a gyerek jól érzi magát és gondoskodnak az ellátásáról is. Az igazán szerencsés helyzetben lévő csemetéknek mindez ingyen van: vidéken nyaralhatnak a nagyinál!

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.