Életmód

Dóri és Boris édenkertje a soltvadkerti vadfarmon

Dámszarvast semmivel sem nehezebb tartani, mint kecskét vagy lovat.
Korábban a témában:

Soltvadkerttől kőhajításnyira, Kútágasdűlő tanyán egy kedves család cseppet sem unalmas életébe pillanthatunk bele. Brosius-Szomor Dóra és férje, Brosius Boris tíz éve kezdett a Kiskunság homokján vadállatok tartásával foglalkozni, dámszarvasok, gímszarvasok, vaddisznók és muflonok mellett birkák, lovak, mangalicák is szép számmal akadnak családi vadasparkjukban.

Szarvascsorda a Soltvadkert melletti tanyán – Fotó: Facebook/Vad-Kert

Mesébe illő történet az övék. Dóra bébiszitterként dolgozott Angliában, míg férje, a dél-afrikai születésű Boris abban az időben éppen a szigetországban élt. Rövid idő alatt egymásba szerettek. A fiatal pár Dóra édesapjának halála után költözött a lány szülővárosának szomszédságába, a gazda nélkül maradt tanyasi birtokot szerették volna életben tartani.

Édesapja pusztán hobbiállatként tartott szarvasokat korábban – Fotó: Facebook/Vad-Kert

Az édesapa vállalkozását korábban meghatározó rózsatermesztés helyett az állattartás felé fordult figyelmük, vadállatokkal kezdtek foglalkozni. Évek óta töretlenül fejlődik Vad-Kertjük, küzdelmes, munkás hétköznapjaikat a facebookon keresztül bárki nyomon követheti.

Egy kis összefoglalò rólunk. Köszönjük a megosztàsokat!

Közzétette: Vad-kert – 2019. március 16., szombat

 

Bő húsz esztendeje Dóra édesapja és nagybátyja, vásárolta az első pár darab dámszarvast és gímszarvast, kedvtelésből. Az egykori rózsatermesztő gazda hobbija adta az ihletet Dórának és Borisnak a Vad-Kert kialakításához. A szürke marhák tenyésztésével foglalkozó nagybácsi, Szomor Dezső egyébként azóta is sokat segít a családnak.

Winston Churchill híres mondását idézve, van valami a lovak külsejében, ami jót tesz az ember bensőjének. Úgy érzem, a politikus megállapítása éppen ráillik szarvasainkra.

– mesél motivációjáról Dóra.

Kunsági tanyájukon élő állataik közül családjuk körében az abszolút favorit a fehér dámszarvas, de a muflonok bárányai is roppant népszerűek. A Brosius-Szomor család a közelmúltban egy fiú és egy lánygyermekkel gyarapodott. Brosius Hunter Wolf – a két és féléves kisfiú – lelkesen veszi ki részét a tanya körüli munkákból. A Kis Vadász húga, Brosius Eden Rose mindössze fél éves, egyelőre babakocsijából szemléli csupán az agancsosokat.

Sirkán és Bagira, két hűséges őrző-védő munkatárs az ötből – Fotó: Facebook/Vad-Kert

A fiúcska mellett sokat segít a gazdáknak Sirkán, Bagira, Pippi, Puma és Alex, az örökbefogadott négylábúak vadőrző falkája. Megvesztegethetetlen katonák módjára tartják távol az állatok legádázabb ellenségeit, a környék kóbor kutyáit. A hívatlan vendégek távol tartása mellett a legnagyobb kihívást kezdetben a heves vérmérsékletű dámszarvasok befogása jelentette a fiatal pár számára.

A kilencvenes években, amikor megörököltük a dámvadakat, még nem tudtuk, hogyan fogjuk be őket. A vadállatok nem olyanok, mint a birkák, szorult helyzet vagy veszély esetén jóval nagyobb erőkifejtésre képesek. Körmükkel, agancsukkal, vagy akár egy jól irányzott fejcsapással nagyon komoly sérülést okozhatnak az embernek

–  említik.

A Vad-Kertben ezért befogáskor alapkövetelmény a nyugodt, türelmes hozzáállás. Korábban a gazdáknak egy másik városból kellett altatóst hívniuk, aki repülő fecskendővel kábította el az állatokat. Hosszú évek alatt sokat fejlődött a módszerük, Boris az, aki egy fúvócső segítségével kábítja el, és kezeli a vadakat.

8 Fotó megtekintése

Dóri és Boris édenkertje a soltvadkerti vadfarmon

Vadállatok tartásához nem kell szakirányú végzettség, 300 négyzetméternyi terület és jó adag bátorság már elegendő lehet az induláshoz. Természetvédelmi területek kivételével külterületen és belterületen egyaránt végezhető a tevékenység. Bár több száz hektár nem kell hozzá, mégis célszerű nagyobb területen tartani a szarvasokat, megközelítve eredeti élőhelyük természetes közegét.

Sokan azt gondolják, biztosan nehéz vadat tartani. Igazából, ha a helyüket okosan tervezzük, befogó udvarral, illetve beszerzünk egy fúvócsövet, akkor tartásuk semmivel sem nehezebb mint mondjuk egy kecskéé.

– hangsúlyozza Dóra.

Nedvdús takarmányok mellett abrakkal és szálas takarmányokkal elégítik ki az állatok táplálkozási igényét. Egy-egy dámszarvas répából nagyjából 1,5-2 kilogrammot, szálas takarmányból 1 kiló körüli mennyiséget, abrakból fél kilogrammot kebelez be naponta. 

Évente kétszer takarmányba vagy ivóvízbe keverve féreghajtást kell végezni, semmilyen más különleges ellátásra nincs szükségük az élelem, ivóvíz és nyalósó mellett. A szarvasok betegségekkel szemben rendkívül ellenállóak.

Májusban kezdődik a dámszarvasok ellési időszaka, általában 1 borjat hoznak a tehenek világra, nagyon ritka az iker ellés

A bikák szívesen tekernek fel bármit az agancsukra, villanypásztor-drótot, kötelet, szénaháló foszlányokat, melyekkel fennakadhatnak a kerítésen. Könnyen nyakukat szeghetik, ezért is fontos tisztán tartani a területet. A szarvasbikák emellett vetélkedésükkel is komoly kárt tehetnek egymásban.

Hunter Wolf 2 és fél éves kora ellenére gyakorlottan biztosítja a nyári hőségben a dagonyázáshoz szükséges sarat – Fotó: Facebook/Vad-Kert

A Vad-Kertbe azok szoktak ellátogatni, akik vadtartáson törik a fejüket, ötletet szeretnének meríteni, és tanácsot kérni a tartástechnológiákkal kapcsolatban. Dóra és Boris a közeljövőben szeretnének nyílt nap keretében óvodás és iskolás csoportoknak előadást tartani a vadfarmon. Igyekeznek népszerűsíteni a felelős állattartást, mindennapi életükbe való bepillantást nyújtva megmutatni, a valóság az, ami nem múlik el egy áramszünettel.

Kiemelt kép: Vad-Kert

Középkori vár tövében telelnek a Somoskői Vadaspark lakói
Néhányuk modellként is megállná a helyét.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.