53 országban mintegy 113 millió ember éhezik súlyosan, míg ez a szám egy évvel ezelőtt 124 millió volt – olvasható a jelentésben, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Világélelmezési Programmal (WFP) és az Európai Unióval közösen mutatott be Brüsszelben.
Ahogy a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős EU biztos Neven Mimica fogalmazott, az élelmezésbiztonság továbbra is egy globális kihívás maradt
Ezért különített el az Európai Unió a 2014 és 2020 közötti időszakra 9 milliárd eurót az élelmezésbiztonság, táplálkozás és fenntartható mezőgazdaság támogatására több mint 60 országban. Ez a jelentés egyértelművé teszi az erősebb összefogás szükségességét a humanitárius, fejlesztési és békefenntartás feladatokkal megbízott szervezetek között, hogy visszafordítsák, sőt, megelőzzék az élelmezési válságokat.
Hrisztosz Sztilianidesz, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos hozzátette, hogy az Európai Unió az elmúlt három évben soha nem látott mértékű támogatást, közel 2 milliárd eurót biztosított humanitárius élelmezési válságok kezelésére.
Az élelmezési válságok egyre súlyosabbak és összetettebbek, ezért innovatív megoldásokra van szükség, hogy képesek legyünk kezelni és megelőzni ezeket
– mondta.
Főbb megállapítások
- A 2017-es 124 millióhoz képest valamelyest csökkent a súlyosan éhezők száma. Számuk (113 millió) azonban az elmúlt három évben bőven 100 millió fölött maradt, miközben az érintett országok száma nőtt. Eközben további 143 millió ember 42 országban csak egy lépésre van a súlyos éhezéstől.
- A súlyosan éhezők kétharmada csupán 8 országba koncentrálódik: Afganisztán, Etiópia, Jemen, Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Dél-Szudán, Szudán és Szíria. 17 országban az akut éhezés mértéke nem csökkent, vagy még inkább emelkedett.
- Az éghajlattal és természeti katasztrófákkal összefüggő jelenségek hatására 29 millió ember került válságos helyzetbe.
- 13 ország, köztük Észak-Korea és Venezuela, a hivatalos adatok hiánya miatt nem is került elemzésre.
Annak ellenére, hogy a jelentés óvatos csökkenést mért a tavalyi év során, a súlyosan éhezők száma – amely az éhezés legakutabb formája – még mindig elfogadhatatlanul magas. A humanitárius, fejlesztési és békefenntartási munka összehangolása révén megerősíthetjük az érintett lakosság ellenálló képességét
– mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója.
Az éhezés végleges felszámolásához a mélyen fekvő okokat kell kezelni: a konfliktust, instabilitást, az éghajlati sokkok hatását. (…) És szükség van a világ vezetőinek határozott fellépésére is, hogy most azonnal pontot tegyünk ezen konfliktusokra
– hangsúlyozta az Élelmezési Világprogram igazgatója, David Beasley.
A jelentés megállapításai alátámasztják a szorosabb együttműködés jelentőségét, amely összeköti a megelőzést, felkészültséget és válaszlépéseket a sürgető humanitárius helyzetek és okaik, mint például a klímaváltozás, gazdasági válságok, konfliktusok és migráció, kezelésére. Kiemelik továbbá az egységes fellépés szükségességét az élelmezési válságok humanitárius és fejlesztési dimenzióiban, illetve a konfliktusok megelőzésébe és a béke fenntartásába való fokozottabb befektetésekét.
Háttér
A jelentést évről évre a nemzetközi humanitárius és fejlesztési partnerekből álló élelmezési válságok elleni globális hálózat készíti. Az idei jelentést egy kétnapos brüsszeli konferencián mutatták be, amely célja az innovatív megoldások keresése az élelmezési válságok megelőzésére és kezelésére, illetve egy közös cselekvési terv kidolgozása.
Súlyos élelmezésbiztonsági helyzetről beszélünk, ha az egyén nem jut elegendő táplálékhoz, hogy életét, megélhetését biztosítsa.
A krónikus éhezés akkor áll fenn, ha az egyén tartósan nem jut a normális, aktív élethez szükséges táplálékhoz. A FAO legutóbbi „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete” elemzése alapján világszerte 821 millióan vannak ilyen helyzetben.
Kiemelt kép: iStock