Életmód

Homokszobrokkal tiszteleg költőink előtt a tinnyei művész

A költészet napján a szó művészetét ünnepeljük, ugyanakkor jól tudjuk: egyik művészet sem létezhet a másik nélkül.
Korábban a témában:

A Pilisben, a Budai-hegység és a Gerecse között, a Békás-patak vagy Körtvélyes-patak völgyében, Budapesttől 35 km-re található Tinnye, ez a honfoglaláskori bájos kis település. Itt él és alkot Monostori Ferenc homokszobrász, aki 10 éve lakik a Pest megyei faluban.

Elmondása szerint élete egyik legjobb döntése volt, hogy vidékre költözött. A nagy kert, a felhőtlenebb, szabadabb és egészségesebb élet mára a mindennapjai részévé vált. Alkotó munkáját segíti a természet közelsége, az átszellemülés is jobban megy itt, mint a város zajában, arról nem beszélve, hogy gyerekei mindennap a szabadban játszanak, a patak partján bicikliznek vagy épp fára másznak.

Népes kis családjával él itt, négy fiú büszke édesapjaként, műalkotásai pedig a helyi teniszklubban vagy épp a falu focipályáján ragadják magukkal a művészetkedvelők vagy csak spontán érdeklődők tekintetét.

A szobrász anyagválasztása meghatározza a műalkotásait, így például a homokból vagy a jégből készültek bármennyire szépek is, van egy lejárati dátumuk.

Honnan jött az inspiráció, hogy lecserélje a követ, a szobrászok hagyományos anyagát homokra?

Portugália legdélibb és egyben legnyugatibb csücskében, a gyönyörű Sagres-ben volt 2003-ban egy kiállításunk abban a 600 éves navigációs iskolában, ahová anno Kolumbusz Kristóf is járt, hogy megtanulja a hajózás művészetét. Volt ott egy szervező hölgy, aki mindenkit meghívott az akkori I. Homokszobor-kiállításra Perába. Fiatal voltam, kalandvágyó, jó mókának ígérkezett, persze, hogy elmentem. És nagyon megtetszett, amit ott láttam. Azóta készítem homokból a szobraimat. Később aztán hívtak Belgiumba, Németországba, Hollandiába, Törökországba, Dániába,  így minden évben megjelentem valamelyik nívós fesztiválon a munkáimmal.

Fotó: Monostori Ferenc

Egy ideje viszont itthon alkot.

Igen, mostanában már itthon népszerűsíteném a szobraimat, és ezt a fajta művészetet. 2015 óta minden évben előrukkolok valami újdonsággal. Tinnyén hagyománya van a homokszobraimmal egybekötött rendezvényeknek.

4 Fotó megtekintése

Homokszobrokkal tiszteleg költőink előtt a tinnyei művész

Elkészült a József Attila-szobor, ahogy ezt a Facebook-on nyomon követhetjük. A Költészet napja mellett van más apropója is ennek a legutóbbi munkának?

Az alkotás egy több műből álló szoborcsoport része, aminek a címe: A hetedik te magad légy! Utalok ezzel József Attila “A hetedik” című versére és arra, hogy egy hét költőből álló portrésorozatot láthat majd a közönség: Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László.

És a hetedik?

Az te magad légy! – mosolyog a művész.

Ezek szerint önarckép lesz?

Nem, bár adná magát az alkotás a címet tekintve, ám ebben csak magyar költőket örökítek meg. A hetedik Ady Endre lesz, az ő szobra még nincs kész teljesen, de a munkafolyamatok megtekinthetőek már a félig kész szobron.

3 Fotó megtekintése

Homokszobrokkal tiszteleg költőink előtt a tinnyei művész

Fotó: Gortva Gábor
Még több +
Fotó: Gortva Gábor
Még több +
Fotó: Monostori Ferenc
Még több +

A költészet napja adta az apropót az ötlethez?

100 éve halt meg Ady Endre. Előtte és a magyar költészet előtt tisztelgek ezzel a művészi koncepcióval, felvonultatva a 20. század nagy magyar költőit, kakukktojásként pedig Petőfi Sándort. Úgy gondolom, hogy Petőfi nélkül nem lehet teljes a magyar költők arcképcsarnoka.

Ha már költészet napja. Van kedvenc költője és verse?

József Attila a nagy kedvencem, minden idők legnagyobb magyar művészének tartom. Rengeteg versét szeretem, nincs kedvencem, de a szoborcsoport címadó verse talán nem véletlenül lett “A hetedik” című versének a visszatérő refrénje.

Hogyan készül egy ilyen szobor?

Nagyjából 15-20 m³ homok szükséges egy ekkora, 2,5 méteres mellszoborhoz.  Amikor itt a nyersanyag, ipari döngölő békával kalodákba döngölöm a kellő mennyiséget, és úgy formázom. A homok előnye a kőhöz képest, hogy könnyebb formálni, gyorsabban lehet vele haladni, akár egy hét alatt is elkészül egy mű.

Fotó: Monostori Ferenc

Viszont nem olyan tartós. 

Igen, a fagy tönkreteszi őket. De addig még sokan megcsodálhatják, ami mindig jóleső érzés.

A költészet napján már megtekinthetőek az elkészült szobrok, este 18 órától pedig Pokrócz Enikő színésznő énekel a nagyközönségnek.

Hogy teljes lehessen a költői szoborcsarnok, Monostori Ferenc szívesen fogadja a támogatók felajánlásait.

Június elejétől lehet megcsodálni a hét költőből álló teljes anzixot Monostori Ferenc tervei szerint, remélhetőleg szponzorok is jelentkeznek a nemes cél érdekében. A kiállítás Tinnyén várja az érdeklődőket, ugyanis a homokszobroknak van egy olyan sajátosságuk, hogy nem szállíthatóak el onnan, ahol a művész megalkotta őket.

Egész nyáron rendezvénysorozatokon, koncerteken, különböző programokon szórakozhatnak az ide látogatók, heti rendszerességgel, így nem csak vizuális élményekben lehet részük a szoborpark megtekintésekor.

József Attila szobra már teljes pompájában várja a látogatókat a költészet napján. A költő átható, égő tekintete a homokszoborról is visszaköszön, és emlékeztet minket géniuszára. A műalkotás anyaga, a homok pedig emberi halandóságunkat juttatja eszünkbe, hisz a nagyszerűségében is elporlásra ítéltetett homokszobrok az emberi élet metaforái is lehetnének akár. De a költő parancsa mellett mégis az a legfőbb üzenetük ezeknek a homokszobroknak, hogy épp ez által a halandóság által léphet más dimenzióba a lélek, és élheti meg a művészet és a költészet által önnön halhatatlanságát.

Kiemelt kép: Monostori Ferenc

55 köbméter homokból készült el Kossuth Lajos szobra
Csodájára járnak a tinnyei homokszobornak nemcsak a környék településeiről, hanem az ország több pontjáról is.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.