Életmód

Magyarország felélte természeti erőforrásait, a Föld június közepétől már hitelez nekünk

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna.
Korábban a témában:

Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, az év hátralévő részében a Föld csupán megelőlegezte erőforrásait az emberiség számára, írta közleményében a WWF Magyarország.

Arra is fény derült, mikor van az európai túlfogyasztás napja: idén május 10-ére esett. Magyarország pedig már június 14-én elérte azt, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett a túlfogyasztás napja.

Ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni és elnyelni. Több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.

Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.).

A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagszkár.

Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas.

A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát – ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje.

Az élelmezésünk a lábnyomunk egyötödéért felelős, aminek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani

– mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.

Május 10-től a Föld tartalékait pusztítja Európa
Ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor több mint kettő Földre lenne szükségünk.

Veszélyben a természeti kincsek

Túlzott fogyasztásunk következményeként természeti értékeink is veszélybe kerültek. Hazánkban a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó csak az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.

Bolygónk és közvetlen környezetünk egészségétől azonban a saját létünk is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Fenntarthatóság mindenekelőtt

A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit.

Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés mind olyan apró tippek, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek

– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Kiemelt kép: Pixabay

Fiatal házaspár ökoforradalma egy alföldi tanyán
Régi álmukat váltották valóra azzal, hogy kiköltöztek a városból a dél-magyarországi tanyára.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.