Egyedüli magyar mesterként épít újjá évszázados malmokat

Bár a veszprémi Tamás Péter vonzódása a vízimalmokhoz a kétezres évek elején kezdődött, családjában évszázados hagyománya van a különleges mesterségnek.

Üknagyapám, Merétey Kálmán 1903-ban vásárolt az akkori Adásztevelen egy birtokot a Veszprémi Káptalantól, ehhez tartozott egy két kerekű, alulcsapó vízimalmot. Ezt a malmot adta bérbe családunk molnároknak, akik többször fejlesztették, 1953-ban azonban államosították az épületet, a malomszerkezet nagy részét ekkor kiszerelték belőle. Édesapámék 1987-ben le is bontották az épületet, amiért azóta is fáj a szívem

– mesélt családi malmukról Péter a Sokszínű Vidéknek.

Tapolca, Kapolcs, Gyergyóremete, Pálháza, Csopak, Jósvafő, Vasszécsény – néhány település azok közül, melyekben az ügyes kezű mester új életre keltette a romos állapotú vízimalmokat. Saját munkái mellett besegített a ráckevei és a bajai hajómalom tervezésébe és kivitelezésébe, ezen szakterületen szinte mindenki ismer mindenkit az országban.

Magyarországon a 38 éves faipari technikus, gépészmérnök az egyetlen, aki malmok szakszerű felújítására képes. Műemlék jellegű gépek beszerzésével és felújításával foglalkozik, malmokat, és más, műemlék jellegű gépeket hoz működőképes állapotba.

Az 1200-as években már működtek vízimalmok Magyarországon, kisebb-nagyobb vízfolyásokra telepített patakmalomból, és folyóinkon úszó hajómalomból egy tucat működött akkoriban az országban. Az 1800-as évek közepe volt a fénykoruk, ekkoriban több ezer vízimalom működött, a századfordulóra azonban, a gőzmalmok megjelenésével szinte végleg eltűntek a térképekről.

Napjainkban reneszánszukat élik az évszázados malmok, Tamás Péter szűk két évtized alatt majd egy tucatot újított fel közülük. Ebben nagy segítségére volt Dr. Balázs György, aki a malomszerkezetek megtervezését végzi a felújítások alatt. Tamás Péter Kapolcson is dolgozott, alapos munkájának köszönhetően a közelmúltban újra kezdett járni a hatalmas vízikerék.

Kapolcson komplett tetőt kellett cserélni, falazatokat javítottunk, pótoltunk, és a födémet is meg kellett igazítani. Készítettünk egy 4,6 méter átmérőjű vízikereket, amihez esztergáltunk egy fél méter átmérőjű, 3,6 méter hosszú tölgyfa tengelyt. Új zsiliprendszert, és új hidakat építettünk hozzá, és persze teljesen felújítottunk a belső gépészetet, hogy őrlésre alkalmassá válhasson a malom

– érzékeltette a feladat nagyságát Péter.

Végre újra jár a kapolcsi vízimalom, melynek kövei közt – sok hasonló szerkezethez hasonlóan – gabonafélék mellett paprikát, vagy akár puskaport is őrölhettek a hajdan élt mesterek.

Régen a molnárok készítették el a teljes malomszerkezetet, sokszor a malomépület felépítését is ők végezték. A molnárnak a malomban található minden egyes részegységhez értenie kellett, ha baj történt, minél hamarabb ki kellett javítani a szerkezetet, hogy az őrlést folytatni lehessen.

A vízimolnár és a szélmolnár évszázadokon keresztül ács, asztalos, bádogos, bognár, kovács, faesztergályos, és bőrvarró volt egy személyben.

Vízimalom rekonstrukciók legnehezebb eleme pontosan meghatározni, hogy milyen technológiával őrölt a malom. Ennek függvényében kell megtervezni a részfeladatokat, hogy minden gép a helyére kerüljön, és a funkcióját betöltse. A legnehezebb, hogy a meglévő gépeket olyan szinten kell felújítani, hogy azokat munkára lehessen fogni. Óriási kihívás a 100-150 éves gépek teljes felújítása, de ha elindul a malom, hatalmas örömet okoz számomra

– mondta Péter.

Tamás Péter idén márciusban megvásárolta Veszprémben a Fenyves utca 65. szám alatt álló, egykori Buday-Posgay vízimalmot, mellyel komoly tervei vannak. Veszprém legfiatalabb malmát 1846-ban építették. A jó állapotú malom gépészete teljes, pár apróságot leszámítva minden eleme meg van, ráadásul több melléképület is tartozik hozzá. 1978-ban a malomcsatornát leválasztották a Séd-patakról, a malom működtetését Péter tervei szerint elektromos áram biztosítja majd.

Az első molnárlak részben a régi környezet megtartásával egy kisebb panziót szeretnénk kialakítani, az egykori istállóban pedig egy látvány malomkerék készítő műhely kapna helyet. A terület hátsó részére vizes játszóteret tervezünk, ami a malmoknál használt vízeszközöket mutatná be. Ezeket az eszközöket reményeim szerint ki is lehetne próbálni. Terveim között szerepel több vízikerék típus megépítése és kiállítása is a ezen a téren

– mesélt Péter terveiről.

Tamás Péter munkatársaival a malomgépészetet teljesen felújítaná, olyan szintre, hogy őrölni is lehessen vele, míg a malomtér többi részében állandó, és időszakos kiállítások kapnának helyet. A területen ezek mellett több vízikerék típust is szeretne megépíteni, és kiállítani a fiatal mester.

Tamás Péter lelkes lokálpatrióta, szakmája mellett szívén viseli környezete sorsát, változatos programokkal szeretné megtölteni a dunántúli település hamarosan megújuló terét.

Kiemelt kép: Tamás Péter