János napi borszentelés: igyunk ma egy pohárral, egészséget hoz

Nyitrától Háromszékig él az ősi szokás a szeretet apostolának ünnepén.
Kapcsolódó cikkek

December 27.: véget ér a karácsony és mégsem. Az ünnep folytatódik. Karácsony nyolcadában vagyunk, Újév napjáig Jézus születésének, a szeretet győzelmének örömhíre járja át a világot – és ha vigyázunk rá, még utána is.

Ami a 27-ét illeti, ezúttal a Szent János apostolt ünnepeljük, aki talán a legközelebb állt a tanítványok közül Jézushoz.

A kereszten rá bízza édesanyját, Máriát Krisztus és János apostolhoz fűződnek a Szentírás legfontosabb részei: János evangéliuma, benne Jézus búcsúlevelével és a szemtanúként megírt János-passióval. Mindehhez hozzá jönnek János gyönyörű levelei, amelyek szintén a Biblia részei lettek.

December 27. János apostol, a szeretett tanítvány ünnepe. Csak Szent Pál fogható hozzá fogékonyság és a teológiai gondolkodás mélysége tekintetében. Jánosé a nagy szó: Isten a szeretet

– fogalmaz a Magyar Kurír e nap szentjéről.

Áldást jelent a borászatoknak a globális felmelegedés
Az 1800-as években lehetett utoljára olyan meleg, hogy az ideihez hasonlóan jó évjáratú bort tudtak készíteni a Balti-tengernél.

Megannyi férfi és asszony ezen a napon is részt vesz a szentmisén – sokan egyetlen napot sem hagynak ki az évben és a reggelt a templomban kezdik. Így él édesanyám is, látszik is a tettein, az életén. A mise végén pedig a papjukkal és egymással koccintanak az emberek. Merthogy ez a nap a Jánosáldás, a borszentelés napja.

A Jánosáldás hagyománya már régóta él szőlőtermesztő területeken, azoknál a családoknál, akik ezt a foglalkozást űzik

– olvasható a vinopedia cikkében. Már nemcsak a borvidéken visznek bort a templomba szentelésre. A bortermő területeken viszont minden hordóba belecseppentettek a szentelt borból, ami hitük szerint elősegítette a következő évi jó bortermést.

Emellett a néphit szerint gyógyító ital is a János-bor, valamint távol tartja a rossz szellemeket, segít a házasságban, az egészségben, növeli a szépséget. Másrészt a Jánosáldás az utolsó pohár bor elfogyasztását jelenti búcsúzás előtt, amit egyfajta áldásnak tekintenek: Szent János áldása maradjon a hajlékon is, meg az elmenőkön is!

– írja a vinopedia.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szent János-napi borszentelés a 13. században Németországból terjedt el, majd hazánkban főleg a Nyugat-Dunántúlon és a német ajkú városokban lett népszerű.

A pannonhalmi főapátságban régi időktől kezdve szokásban volt a borszentelés, s az újbort e naptól itták

– fogalmaz a néprajzi lexikon. A megszentelt bort fül- és fogfájás, rontás ellen használtak.

A néprajzi lexikon szerint a Jánosáldás nemcsak december 27-hez kötődik. A Nyitra vidéki magyar falvak lakodalmaiban vacsora után vagy a lakodalom napját követő reggel, mielőtt a vendégek hazamentek volna, énekelték a „Szent János áldása szálljon mireánk…” kezdetű lakodalmas dalt.

Szegeden a halotti torban, Jászladányban az új ház felszentelésekor énekelték. Nagyécsfaluban a borral együtt almát is szenteltettek s torokfájás ellen használták

– írja a lexikon.

A szentelt almából a vályúba is tettek s erről itatták meg az állatokat, hogy egészségesek legyenek. A néprajzi lexikon megerősíti, hogy a búcsúzáskor megivott pohár bort is szokás Szent János áldása nevén emlegetni.

Igyuk meg Szent János áldását!

Háromszéken ezt mondják. Ne hagyjuk ki mi sem!

Kiemelt kép: Pixabay