Erről nem beszéltek a könyvek, gondoltam, amikor a hó befújt a nyitott ablakrésen, és ellepte csupasz hátamat. Hason feküdtem a kockaköves padlón, valami meghatározhatatlan trágyalétócsában, karom hónaljig a kínlódó tehénben, a lábammal kaparászva igyekeztem támaszt találni ujjaimnak a kövek között. Derékig meztelen voltam, s a hó elkeveredett a testemet ellepő piszokkal és alvadt vérrel. A farmer füstölgő olajlámpát tartott fölém, pislákoló fénykörén túl nem láttam semmit
– írja James Herriot leghíresebb műve, az Állatorvosi pályám kezdetén című könyv első soraiban. De idézhettünk volna szinte bármelyik, magyarul is népszerű könyvéből, történetéből, mert az első sorától az utolsóig élmény valamennyi.
Egy galvanizáló munkás, zongorista édesapa és egy énekesnő, varrónő házasságából csak egy olyan sokoldalú ember születhetett, mint az állatorvos, író és pilóta James Herriot, aki James Alfred Wight néven 1916. október 3-án látta meg a napvilágot és 25 éve, 1995. február 23-án hunyt el.
Regényeiből árad a yorkshire-i táj, az állatok, az emberek mély ismerete, szeretete és tisztelete. Minden, amit ezekben a lehetetlen történetekben olvasunk, valóságos alapokon nyugszik, hiszen James Herriot a II. világháború előtt és után Yorkshire-ben élt és dolgozott, alaposan megismerve a farmerek kemény küzdelmét a szélsőséges körülmények között – közben pedig a háborúban kiképzett pilótaként szolgált.
Siegfried Farnon valóban a főnöke, Tristan Farnon pedig a barátja volt, csak Donald Sinclairnek és Brian Sinclairnek hívták őket. Szeretett felesége pedig, Helen Alderson a Joan Catherine Anderson Danbury nevet viselte, neki az utókor is nagyon hálás lehet, hiszen ő beszélte rá a férjét az írásra. A háború előtt és után pedig gyermekeknek adott életet, James Alexander és Rosemary szintén szereplő lett – Jim és Rosie. Egyikükből állatokat, a másikukból embereket gyógyító orvos lett – édesapjuk állatorvosi hivatásának és emberségének méltó folytatásaként.
James Herriot első könyve 1970-ben jelent meg, a legismertebb műve pedig az All Creatures Great and Small előbb Anthony Hopkinsszal a főszerepben filmet, majd tévésorozatot érdemelt. A magyar kiadásban kapta az Állatorvosi pályám kezdetén címet.
James Herriot gyakran idézett szerző lett, néhány mondata magyarul is kering a különböző oldalakon.
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták
– írta a mesélő állatorvos.
Az állatok kiszámíthatatlanok, tehát a mi életünk is kiszámíthatatlan. Kis diadalok és bukások hosszú sorozata, s az embernek igazán szeretnie kell, hogy ne adja fel
– hagyta többek között az utókorra.
Yorkshire-i háza, a Skeldale House múzeum lett, és a „James Herriot világa” nevet viseli. És íme, maga James Herriot:
Kiemelt kép: Yorkshire-i táj – Fotó: Pixabay
