Szent György ma véglegesen meghozza a tavaszt

Szent György napja Európában régóta tavaszkezdő nap: Magyarországon az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja, melyekhez számos hiedelem és népszokás fűződik, írja a Netfolk.

Az állatok és a tej a főszereplő a néphagyományban

A magyar népi hitvilágban a Szent György nap főszereplője a tehén és a teje. Az ehhez kapcsolódó szokásokkal az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani.

• A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt, mert a zöld ág a néphit szerint az állatok gyarapodását szolgálta. Ha ez nyírfa vagy rózsafa ággal történt, az a rontást is elhárította.
• Ezen a napon gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket, és ilyenkor állítottak új köcsögfát.
• Szent György napjához kapcsolódó tevékenység a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
• A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódtak, így például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése.
• Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték, néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzogatták a harmatban.
• A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.
• Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányoktól. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, azzal elvitték a tej hasznát. Ez ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.

Különös szokások

• Az úgynevezett kilövés a fiatalokat összepárosító esemény volt. A legények kikiabálták, “kilőtték” a lányok hibáit, de általában senkit sem neveztek néven. Ez a procedúra este történt a réteken, mezőkön, domboldalakon tűz lángjánál.
• Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.
• A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot nem bántották, hanem a  torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Másutt azt tartották, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni.
• Moldvában úgy hitték, hogy aki Szent György előtt egy kígyót agyoncsap, annak  megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
• A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Időjósló nap

• A Szent György-napi dörgés jó bortermést ígér.
• A Szent György nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy az bő termést jelent abban az esztendőben.
• Ahonnan a mennydörgés hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
• A Szent György-napi eső is a bő termés ígéretét hordta magában a hagyományban.
• Szent György nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, azaz a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.
• Néhány tájegységben ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol, más vidékeken ugyanez esőtlen nyarat jelez.
• Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak.
• Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.
• Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

Kiemelt kép: Pixabay