Életmód

A Kelet-Mecsek csodáit kínálja a magyar Svájc körtúrája

A Kelet-Mecsek csodáit kínálja a magyar Svájc körtúrája

A Várkör két csúcsot hódít meg, és elhalad négy kilátó mellett.

Az 1992-ben alakult Pécsváradért Alapítvány a Kelet-Mecsekben tavaly hozott létre egy “instant túraútvonalat”, a Várkört, melynek azóta már 4 köre van. Az eltelt egy év alatt több mint háromszázan teljesítették valamelyik távot.

De mi is a Várkör?

A Pécsváradi Várkör egyénileg, szabadon teljesíthető körtúra a Kelet-Mecsekben. Hossza 28.5 km, kényelmes tempóban haladva, a látnivalóknál meg-megállva, megpihenve egy nap alatt bejárható

– olvasható weboldalukon.

Az útvonalon elhelyezett QR-kódok, valamint egy okostelefon segítségével igazolni is lehet a teljesítését. Az útvonal végig jelzett turistaúton vezet, végigjárja az üvegesek hajdani településeit – Óbánya, Kisújbánya, Pusztabánya – és Püspökszentlászlót. Két csúcsot – Cigány-hegy: 524 méter és Zengő: 682 méter – hódít meg, valamint elhalad négy kilátó mellett.

Minden túra a Pécsváradi vártól indul, és oda érkezik vissza.

Az eredeti útvonal mellett két rövidebb és egy hosszabb is választható, 14-től egészen 35,5 kilométerig. A három alternatív útvonal mindegyike egy-egy hajdani kelet-mecseki várhoz visz: a kiskör a Zengővárhoz, a nagykör a Máré-várhoz, a Réka-kör útvonala pedig a névadó Rékavár felé vezet.

Bár mindegy kör egyfajta teljesítménytúra, a tervezésnél nem a teljesítményre próbálták helyezni a hangsúlyt. Inkább a Kelet-Mecsek számtalan csodája  közül – sokan magyar Svájcként emlegetik a környéket – a legszebbekből igyekeztek minél többet felfűzni az útvonalakra, ezért választották a  bő szintidőket, hogy a nézelődés, kilátózás ne fenyegesse a sikeres teljesítést.

A túra részletei és technikai tudnivalói IDE KATTINTVA ismerhetők meg.

Fotók: © Kótsch Petra

Virágba borult Zengővárkony messze földön híres szelídgesztenyése
A legendák szerint az első gesztenyefákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik