Kovács Lajos
Életmód

Köcsögdudák és ritmuskalapácsok is készülnek a mester keze alatt

A zene szeretetébe született bele, és ezt igyekszik továbbadni a debreceni hangszerkészítő.

A sok tanulás, szellemi leterhelés, és a sokszor monoton napi munka után az embernek szüksége van a kikapcsolódásra, aktív pihenésre. Ebben van óriási szerepe a dallamoknak, ritmusoknak. Felszabadultság érzést, örömet, boldogságot jelent és lendületet ad az ilyen típusú sikerélmény.

A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a ritmussal és zenével foglalkozó emberek könnyebben veszik az akadályokat, nagyobb a tűrőképességük, könnyebben hoznak döntéseket, határozottabbak és sikeresebbek.

Ezt vallja Kovács Lajos mestervizsgás hangszerkészítő, hangszerjavító is, akivel zenéről, a zene szeretetéről, népi hangszerekről és azok készítéséről beszélgettünk.

Kovács Lajos

Apám képzett zenész volt, és mind a négy fiának átadta a zene szeretetét, mindenki hangszert tanult, de én maradtam az, aki életét szentelte a zenének, zenetanításnak. A zene szeretete, a zenélés, zenekarban játszás, muzsikálás, csoportos muzsikálás mindig is meghatározó tevékenység volt életemben

– mondta el Lajos, aki édesapjával és testvéreivel már kisiskolás korában kamarazenekari felállásban muzsikált. A hétvégi jövedelmekkel a család kasszáját kellett pótolniuk, mert 4 gyereket iskoláztatni, öltöztetni kellett.

Szombatonként lakodalmakon, névnapokon, családi összejöveteleken népzenét – csárdásokat, népdalokat, magyar nótákat – játszottunk, vasárnap pedig délutánonként ifjúsági össztánc rendezvényeken tánczenét – swinget, tangót, keringőt, slow foxot – szolgáltattunk a fiataloknak, amire ők táncoltak

– emlékezett vissza Lajos. Ő maga tangóharmónikával kezdtett, de már általános iskolában fúvós zenekarban első klarinétosként játszott, később pedig szaxofonon.

Kovács Lajos

Kovács Lajos a szakmai képesítését 1963-ban zenei szakgimnáziummal kezdte, majd hangszerjavítás, hangszerkészítés tanulmányait Debrecenben, később Budapesten folytatta.1973 júniusában mestervizsgával diplomát szerzett. Hangszereket kezdett készíteni és javítani, emellett felkérésre klarinétot és szaxofont oktatott zeneiskolában.

Az oktatással egy időben zenekarokat is alapított és menedzselt. A Debrecen Dixieland Band-ban és a Filharmónikus zenekarban is játszott rövid ideig, majd később saját Big Band-at alapított, a Debreceni Melodia-t.

1990-ben  nyitottuk meg a hangszerüzletünket, ami a mai napig várja a zenészeket és zeneszeretőket, zenét tanuló diákokat és zenetanárokat. Itt a zenével, zenetanulással kapcsolatos igényeket igyekszünk kielégíteni, valamint hangszereket javítunk, hagyományos és elektronikus hangszereket is

– mondja Lajos, aki nyugdíjas korában a zenekarozást és oktatást abbahagyva visszatért őseink hagyományaihoz.

Kovács lajos

A boltba betérő óvónénik, tanárnénik unszolására, ötleteik, gondolataik megvalósítására kísérletezgetés, termékfejlesztés kezdődött, és elkezdődött a természetes anyagokból fából,bőrből készült egyszerű népi és ritmushangszerek készítése, amelyeket akár a legapróbbak is meg tudnak szólaltatni.

Ezek a hangszerek hazai fából, bükkből, akácból, cseresznyéből, szilvából, bodzából, valamint állatok bőréből  és nádból készülnek.

Dédapáink, ükanyáink a fonókban, tengeri morzsolás közben, összejövetelek alkalmával énekeltek, daloltak, s mivel akkoriban nem volt még sok hangszer, ezért tapsolással, kopogással, fütyüléssel, kujjogással kísérték az előadást és házilag készítettek ritmushangszereket, amelyeknek elkészítési módja apáról fiúra szállt. Ezekhez a gyökerekhez nyúltunk vissza, és 20-21. századi formába öntve kínáljuk az érdeklődőknek. Zömében klasszikus zenében is használatos ritmushangszereket készítünk: fadobokat (agogó), ritmuskalapácsot, kasztanyettát, csörgőket. Készítünk klasszikus népi hangszereket is, különféle dobokat, sámándobokat, cserépdobokat, köcsögdudákat, különféle sípokat, hangkeltőket is

– árulta el Lajos.

Klasszikus népi hangszer a köcsögduda, ami ritmikus dallamkíséretre használható. Elkészítése során cserépre bőrdarabot feszítenek ki. Régen disznóhólyagból készítették, manapság kis állatok bőrét – kecske vagy birkabőrt –  használnak, annak közepére nádszálat erősítenek.

Használat előtt vagy a nádszálat kell begyantázni, vagy az ujjainkat kell folyamatosan nedvesíteni. Ujjainkat a nádszálon húzogatva határozatlan hangmagasságú, érdekes, morgó hangot ad ki. A sámándobok készítéséhez is az állatok bőrét használjuk, mindig kellő mértékben benedvesített bőrrel dolgozunk, mert csak megfelelő nedvességű állapotban lehet kellő mértékben megfeszíteni. Ezeknek a hangszereknek a hangzását az időjárás és a levegő páratartalma nagyban befolyásolja, napfényes száraz meleg napon a bőr jobban feszül és a hang is élesebb, míg párás időben a dob leereszt és tompább lesz a hangja

– mesélt a hangszerkészítésről Lajos, aki állítja, nem lehet elég korán elkezdeni a hangszeres, ritmusos, dallamos képzést.

Kovács Lajos

Egy kisgyerek nem tudatosan képzi magát, de könnyen befogadja az új dolgokat, rögzül a tudás és reagál a jelekre. Akár kis lépésekben is, de mindenkit lehet fejleszteni, a zenének, ritmusoknak pedig óriási hatása van mindkét agyfélteke működésére, összehangolására, s későbbiek folyamán a matematika és nyelvek tanulásában is nagy előnyt jelent.

Szerencsére a műanyag tömegtermékek helyett, újra egyre többen igénylik a természetes anyagok természetes hangzását, tapintását. Nagyapám és édesapám is, aki tímár volt, szerettek kézműveskedni, bőrrel, fával foglalkozni, én pedig kisgyermekkoromban mindig a felnőttek közelében voltam és magamba szívtam a tudást. Mindig is olyan típusú ember voltam és vagyok, hogy azt a szót, hogy unalom és tétlenség nem ismertem

– mondta el Lajos, aki állítja, ha látszólag nem csinál semmit, akkor is járnak a gondolatai, szövi a terveket, új és új megoldások, ötletek jutnak az eszébe. Vallja, hogy az alkotás, az alkotás öröme előre mozdít.

Kovács Lajos

Reggelente, amikor belépek a műhelybe, s érzem a levegőben a frissen fűrészelt fa illatát, látom a fák formáját, színét, erezetét, s beindulnak a gépek, én kíváncsi várakozással kezdek a munkához. Tudom, hogy minden egyes fadarab más-más hangon fog végül megszólalni, mert más a fajta, más a belső faszerkezet, más lesz a megmunkálás, más az anyagvastagság. Hallom a fa reccsenését és elindulnak a gondolatok, elfeledem a mindennapok gondját és csak az alkotás számít

– mondja a hangszerkészítő, aki igazán szerencsésnek tartja magát, hiszen a mai napig azt csinálja, amit a legjobban szeret és tud. Hangszerei pedig sok örömet okoznak minden zenét szerető kicsinek és nagynak egyaránt.

Kapcsolódó
Így zenél a kőszegi városkút
Digitálisan vezérlik, de élőben is lehet zenélni rajta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.