Aligha mondunk újat azzal, hogy egyre többen vonzódnak a természet felé, vonzódnak a vidéki élethez, ennek kapcsán vásárolnak telket, falusi portát vagy tanyát.
- Városban lakik? Zajban, koszban, bűzben?
- Ön eljátszott már a gondolattal, hogy szívesen maga mögött hagyná az egészet, és falura költözne?
- Vagy már meg is tette, csak még nem tudja, mit hogyan kell csinálni?
- Örömmel művelne konyhakertet, gondozna gyümölcsfákat vagy tartana állatokat, de még tanácstalan, hogyan fogjon bele?
Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a vidéken élők és az ott újrakezdeni szándékozók a Corvina Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent könyvből – mondhatni egy, a vidéki életet és gazdálkodást bemutató alapműből – Ferencz Gergő tollából.
A praktikus tanácsokkal teli kézikönyv segít, hogy a környezettudatos ház körüli gazdálkodás minél több örömet okozzon.
Ferencz Gergő, a szerző gyermekkora óta kertes házban, gazdálkodók közt él, erdészeti és faipari szakközépiskolába járt. Munka mellett mindig kertészkedett, és most sokak örömére lejegyezte tapasztalatait.
A családunk teljesen tapasztalatlanul vágott bele egy nem túl nagy (800 négyzetméteres) gazos, bozótos, szeméttel és törmelékkel teli telken, omladozó ólak mellett egy részlegesen önellátó gazdaság megteremtésébe. Pár év alatt – nagyrészt saját hibáinkból tanulva – eljutottunk odáig, hogy hús, tojás, zöldség, savanyúság, lekvár és nem utolsósorban pálinka tekintetében 75–90%ban önellátók lettünk
– fogalmaz a könyv szerzője.
Kedvcsinálónak részletek Ferencz Gergőnek a könyvben olvasható bevezetőjéből
“A könyvben leírtak jól alkalmazhatók azok számára, akik épp most vágnak bele a ház körül végzendő munkákba, és azoknak is hasznos lehet, akik esetleg már haladó szinten gazdálkodnak, de még tanulni szeretnének.
Örvendetes észrevételem, hogy egyre többen váltanak erre az életmódra. Kezdetben sokan panaszkodnak, hogy sok a munka és nem érik utol magukat, pedig máshogy kellene gondolkodni; ez nem főállás, hanem jellemzően kiegészítő jövedelemforrást biztosító tevékenység. Tulajdonképpen egy olyan „hobbi”, ami hoz is a konyhára.
Ez az egyik célja a háztáji gazdálkodásnak, azonban idővel több pozitív fejleménye is lehet a munkánknak. Naponta mozoghatunk a friss levegőn és találkozhatunk sok, hasonlóan gondolkodó emberrel a kertünkben, a gazdaboltban, az utcán vagy a piacon.
A gyermeki kíváncsiság folytán folyamatosan magukba szívják a tanulnivalót, a fent felsorolt helyszíneken pedig csendben elleshetik a praktikákat a dolgos emberektől. Egy olyan nemzedék nőhet fel, aminek a munka, a növénytermesztés és az állattartás szimpatikus foglalatosság lesz.
Aki hirtelen, kevés tudással csöppen bele a falusi életbe, az tanácstalanul, sőt megdöbbenve állhat a falusi életmód és a vele járó szokások előtt. Ez természetes, hiszen a tapasztalatlanokat fura szagok, ismeretlen hangok és soha nem tapasztalt érzések érhetik vidéken.
A füstölő kémények látványa, a füst illata, az állatok és a ganéjkupacok szaga, illetve a gépek zaja szinte sokként érhetik a vidékre látogató, ide költöző embereket.
Az egészséges termények megtermelése és a hosszú távon gazdaságosan üzemelő háztáji gazdálkodás kialakítása a két fő szempont, amit szem előtt kell tartani.
A gazdaságosság szorosan összefügg környezetünk tudatos alakításával, összhangban a környezetvédelmi elvekkel. Nem kell környezetvédelmi mérnöknek lenni ahhoz, hogy környezettudatosan éljünk, elég a józan paraszti eszünket használni a mindennapokban.
Amennyire csak lehet, törekedjünk a természetes, biogazdálkodásra, hiszen az egészséges élelmiszerek megtermelésén túl a természet védelme is így lehet a legteljesebb.”
