Életmód

Mindentudó a vidéki élethez: Falura költözők kézikönyve

Ön eljátszott már a gondolattal, hogy szívesen maga mögött hagyná a várost, és falura költözne?

Aligha mondunk újat azzal, hogy egyre többen vonzódnak a természet felé, vonzódnak a vidéki élethez, ennek kapcsán vásárolnak telket, falusi portát vagy tanyát.

Kapcsolódó
Fiatal házaspár ökoforradalma egy alföldi tanyán
Régi álmukat váltották valóra azzal, hogy kiköltöztek a városból a dél-magyarországi tanyára.
  • Városban lakik? Zajban, koszban, bűzben?
  • Ön eljátszott már a gondolattal, hogy szívesen maga mögött hagyná az egészet, és falura költözne?
  • Vagy már meg is tette, csak még nem tudja, mit hogyan kell csinálni?
  • Örömmel művelne konyhakertet, gondozna gyümölcsfákat vagy tartana állatokat, de még tanácstalan, hogyan fogjon bele?

Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a vidéken élők és az ott újrakezdeni szándékozók a Corvina Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent könyvből – mondhatni egy, a vidéki életet és gazdálkodást bemutató alapműből – Ferencz Gergő tollából.

A praktikus tanácsokkal teli kézikönyv segít, hogy a környezettudatos ház körüli gazdálkodás minél több örömet okozzon.

Ferencz Gergő, a szerző gyermekkora óta kertes házban, gazdálkodók közt él, erdészeti és faipari szakközépiskolába járt. Munka mellett mindig kertészkedett, és most sokak örömére lejegyezte tapasztalatait.

A családunk teljesen tapasztalatlanul vágott bele egy nem túl nagy (800 négyzetméteres) gazos, bozótos, szeméttel és törmelékkel teli telken, omladozó ólak mellett egy részlegesen önellátó gazdaság megteremtésébe. Pár év alatt – nagyrészt saját hibáinkból tanulva – eljutottunk odáig, hogy hús, tojás, zöldség, savanyúság, lekvár és nem utolsósorban pálinka tekintetében 75–90%­ban önellátók lettünk

– fogalmaz a könyv szerzője.

Kedvcsinálónak részletek Ferencz Gergőnek a könyvben olvasható bevezetőjéből

“A könyvben leírtak jól alkalmazhatók azok számára, akik épp most vágnak bele a ház körül végzendő munkákba, és azoknak is hasznos lehet, akik esetleg már haladó szinten gazdálkodnak, de még tanulni szeretnének.

Ha belevágunk, akkor valamilyen szinten önellátóak és önállóak, továbbá a természet ritmusával együtt élő, azt védő, munkás életmódot folytató emberek lehetünk.

Örvendetes észrevételem, hogy egyre többen váltanak erre az életmódra. Kezdetben sokan panaszkodnak, hogy sok a munka és nem érik utol magukat, pedig máshogy kellene gondolkodni; ez nem főállás, hanem jellemzően kiegészítő jövedelemforrást biztosító tevékenység. Tulajdonképpen egy olyan „hobbi”, ami hoz is a konyhára.

Amennyire csak lehetséges, bio – ezáltal egészségesebb – élelmiszereket állítsunk elő, hiszen a gyenge belső tápértékű élelmiszereket a boltokban is meg lehet vásárolni.

Ez az egyik célja a háztáji gazdálkodásnak, azonban idővel több pozitív fejleménye is lehet a munkánknak. Naponta mozoghatunk a friss levegőn és találkozhatunk sok, hasonlóan gondolkodó emberrel a kertünkben, a gazdaboltban, az utcán vagy a piacon.

Mindennek a legfontosabb következménye lehet, hogy gyermekeink velünk együtt tanulnak és dolgoznak.

A gyermeki kíváncsiság folytán folyamatosan magukba szívják a tanulnivalót, a fent felsorolt helyszíneken pedig csendben elleshetik a praktikákat a dolgos emberektől. Egy olyan nemzedék nőhet fel, aminek a munka, a növénytermesztés és az állattartás szimpatikus foglalatosság lesz.

Aki hirtelen, kevés tudással csöppen bele a falusi életbe, az tanácstalanul, sőt megdöbbenve állhat a falusi életmód és a vele járó szokások előtt. Ez természetes, hiszen a tapasztalatlanokat fura szagok, ismeretlen hangok és soha nem tapasztalt érzések érhetik vidéken.

A füstölő kémények látványa, a füst illata, az állatok és a ganéjkupacok szaga, illetve a gépek zaja szinte sokként érhetik a vidékre látogató, ide költöző embereket.

Egy jó gazda olyan, mint a pap; holtig tanul saját magától, a szakirodalomból, a szomszédoktól, meghallgatva mindenki tapasztalatát.

Az egészséges termények megtermelése és a hosszú távon gazdaságosan üzemelő háztáji gazdálkodás kialakítása a két fő szempont, amit szem előtt kell tartani.

A gazdaságosság szorosan összefügg környezetünk tudatos alakításával, összhangban a környezetvédelmi elvekkel. Nem kell környezetvédelmi mérnöknek lenni ahhoz, hogy környezettudatosan éljünk, elég a józan paraszti eszünket használni a mindennapokban.

Amennyire csak lehet, törekedjünk a természetes, biogazdálkodásra, hiszen az egészséges élelmiszerek megtermelésén túl a természet védelme is így lehet a legteljesebb.”

Kapcsolódó
36 családot lát el biozöldségekkel és házi receptekkel a pusztaszeri ökotanya
Fél hektáron nagyjából 40-50 féle konyhakerti zöldségeket termelnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.