Ehető erdőt hozott létre egy séf

Rodrigo Pacheco a gazdaságtól a villáig, a szántóföldtől a tányérig fenntarthatóbbá szeretné tenni az étkezést.
Kapcsolódó cikkek

Rodrigo Pacheco séf kilenc éve kínál egészséges és környezetkímélő ételeket az éttermében Puerto Cayóban, Ecuadorban. Mindehhez ráadásként őshonos ehető növényeket ültetett a földjén, hogy “ehető erdőt” hozzon létre. Az eredmény egy buja és biológiailag sokrétű környezet ott, ahol egykor kopár föld volt. Most abban bízik, hogy sikerül létrehoznia a bolygó legnagyobb ehető erdejét, írja a cnntravel.com.

Kapcsolódó
35 ország tett ígéretet a klímaváltozás megfékezésére
Többek között London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közösen fogalmazták meg, hogy a következő két évben mit tesznek a környezetünkért.

Pacheconak , aki az elmúlt évben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jószolgálati nagykövete volt, főzéskor erősen a fenntarthatóságra összpontosít. ,,Regeneratív gasztronómiának” nevezi, ami számára azt jelenti, hogy ismeri az élet, a bolygó, a növények körforgását, és a gasztronómia segítségével megpróbálja visszatartani az éghajlatváltozást.

Hiszi, hogy a gasztronómia nagy szerepet játszik az ökoszisztémák egészségében. Ezért fontos munkájához az ehető erdő.

Bocavaldivia/Facebook

Minden elemet, ami egy átlagos erdőben működik, megpróbálunk ehető erdővé replikálni. Összegyűjtjük az összes ehető fajt, és egy helyre csoportosítjuk.  Próbáljuk a lehető legjobbat kihozni abból, amink van. Bölcsen használjuk a földet, alkalmazkodva a már meglévőhöz, de ügyelve arra, hogy sokkal jobb állapotban hagyjuk el a helyet, mint ahogy találtuk

– mondja Rodrigo Pacheco.

Különösen Ecuadorból származó fajokat termesztenek, mint például lila burgonya, kukorica, kakaó, papaya, paprika, ananász, avokádó, chili, tök.

Kapcsolódó
Ismerjük meg a lila burgonyát, imádni fogja a család
Nagyon fontos tudni, hogy a kék fajta ritkaság, nem génmanipulált, tehát évről-évre újravethető.

Mindemellett Pacheco sok dolgot hasznosít a természetből az éttermében. A szívószálat például üreges belsejű papaya szalmából készíti, a műanyag szívószálat már 9 éve kitiltotta az étteremből.

A fiatalember állítja, hogy ha mindannyian behunyjuk a szemünket és “átröntgnezzük” a hűtőnket, függetlenül attól, hogy hol vagyunk a világban, ugyanazokat a termékeket találjuk. Az ezer fajta ehető növény közül mindössze huszat használunk.

Pacheco szerint mielőbb változtatnunk kell a szokásainkon, és meg kell próbálnunk újra felfedezni az ehető növényeket.

Bocavaldivia/Facebook

A bolygó egyharmadát érinti az elsivatagosodás. Elveszítjük a biológiai sokféleséget, ha erre a 20 fajta növényre összpontosítunk. Én szeretnék lehetőséget adni a gyermekeimnek, hogy megváltoztassák ezt a bolygót

– mondja a séf.

Küldetése a FAO különleges jószolgálati nagyköveteként, többéves munkából és a természettel való kapcsolattartásából ered.

Követtem az élet körforgását, a növényeket, szenvedélyem a kutatás és a következő lépés – a főzés is. A főzés a mezőgazdaság folytatása, a mezőgazdaság pedig híd az emberek és a természet összekapcsolására

– mondja Pacheco, aki a növényeket a szövetségeseinknek tekinti.

Minél több növény van, annál klímabiztosabbak vagyunk, minél több erőforrásunk van, annál több szén -dioxidot kötünk le, annál több élelemhez juthatunk. Tehát a növények mindenképpen megoldást jelentenek az emberek számára

– állítja a séf.

Kapcsolódó
Fontosak a magok a klímaváltozás elleni harcban
A vadon élő növények magjai visszahozhatják az elveszett genetikai jellegzetességeket.